A felújított Lánchíd forgalmi rendjével kapcsolatban és a fővárosi közlekedés megoldásáról az utóbbi hetekben több megoldási javaslat született. Karácsony Gergely főpolgármester pénteken bejelentette, hogy a már 80 százalékban kész Lánchidat a buszok, a taxik, a motorosok és a kerékpárosok birtokukba vehetik. Arról, hogy később közlekedhessenek-e rajta autók vagy sem, kikérik majd a budapestiek véleményét is, és azután döntenek.

Mint korábban írtuk, ezzel kapcsolatban Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke azt mondta: "Budapest nem engedheti meg magának, hogy csaknem három kilométer hosszon a Dunán ne lehessen személyautóval átkelni".

Most a szakember az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a Szabadság hidat érintő változtatási ötlet pletykánál több, de megvalósult ténynél kevesebb.

A főváros nem a Szabadság híd teljes lezárását lengette be lehetőségként,

hanem a Lánchíd végleges forgalmi rendjének tervezett kialakításával kapcsolatban egy alternatívaként merült fel az egyirányúsítás.

A Lánchíd forgalmi rendjével kapcsolatban ez a három lehetőség volna, ez elmondása szerint a főváros egy írásos elképzelésében is szerepel:

• lezárják a személygépkocsik elől,
• nem zárják le a személygépkocsik elől,
• egyirányúsítják, és ezzel összefüggésben egyirányúsítanák a másik irányba a Szabadság hidat.

A Magyar Autóklub szerint a Lánchídon a korábbi forgalmi rendet kellene fenntartani, mert az átkelési lehetőségek korlátozása a város zöldítésével ellentétes eredményre vezet. Nagyobbat kell kerülnie az átkelni szándékozó gépkocsiknak, és a mostani hidak áteresztő kapacitása "inkább kevés, mint sok".

Ha a Lánchíd torkolatánál lévő dugókra hivatkoznak, akkor

akár a Lánchíd vagy a Szabadság híd részleges lezárásával a dugók csak máshová terelődnének át.

Ez nem javítana, hanem rontana a helyzeten. Egy híd lezárása egyébként napi szinten 30 ezer kilométer többletet jelent.

Úgy véli, hogy a Lánchíd autómentesítésének ötlete "csak a túltolása olyan divatos elképzeléseknek, mint amilyen a például nagykörúton az egyik sáv elvétele a kerékpárosok számára". Szerinte a zöldítést bizonyos tereken indokolt megvalósítani.

A Lánchídon korábban problémát jelentett, hogy a buszok külön sáv nem lévén könnyen beragadtak a forgalomba. Kovács Kázmér szerint a 30 km/órás sebességkorlátozásnak nincs értelme, "mert ha nem lehet haladni, akkor szükségtelen, ha pedig nincs jelentős forgalom, akkor teljesen értelmetlen ezt a helyzetet kialakítani".

Meglátásuk szerint a kerékpárosok számára fel lehetne szabadítani az Erzsébet híd egyik gyalogjárdáját, ezáltal tehermentesíteni lehetne a kerékpáros forgalom szempontjából a Lánchidat. Így a többi közlekedő számára javulna az áthaladás lehetősége.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke, Dorner Lajos is elmondta az InfoRádiónak, hogy miként vélekedik a Szabadság híddal kapcsolatos tervekről. Szerinte ezt a dunai átkelőt az alacsony autóforgalma miatt sokan hasonlítják a Lánchídhoz, pedig teljesen más szerepe van a közlekedésben.

"Nagyon forgalmas villamosvonalak mennek rajta keresztül, és már az is problémákat okozott, amikor hétvégékre teljesen lezárták a forgalom elől, a villamosok se mehettek át rajta" – jelentette ki. A híd szerinte más forgalmi irányokat is kiszolgál, és "nem igazán felelős" a városon belüli dugókért, mert azt más irányokból jövő járművek okozzák. Szakmailag értelmetlennek látnák az autósok esetleges kitiltását. Megjegyezte: nincs összefüggés a Szabadság hídon a villamosforgalom és a gépjárműforgalom között, míg a Lánchídon van, ugyanis ott buszok közlekednek.

A főváros vezetésének szerinte inkább olyan intézkedéscsomagot kellene bevezetnie, ami

az autózásról a közösségi közlekedésre való áttérést segítené,

vagy előnyben részesítené azokat a gépjárműveket, amelyek valóban zéró emissziósak. A Budapesti Mobilitási Tervben ez utóbbi szerepel is, azaz hogy bizonyos területekre csak zéró emissziós járművekkel lehessen behajtani. A témakörről társadalmi vitát lehetne folytatni, a szakembereknek pedig ki lehetne adni feladatként, hogy modellező szoftverrel vizsgálják meg egy-egy ilyen intézkedés hatását, majd az eredményeket nyilvánosságra lehetne hozni és megvitatni. Ez jelentené a közlekedéspolitikát, enélkül "csak simán politika", jegyezte meg a szakember.

Még az sem dőlt el, hogy a Lánchídra visszaengedik-e az autósokat. Amellett is fel lehet sorakoztatni érveket, hogy ne zúdítsák vissza a hídra a régi forgalmat, ugyanakkor amellett is szólnak érvek, hogy ne tiltsák ki teljesen a személygépkocsikat Dorner Lajos szerint. Ezért is javasolta, hogy nézzék meg, környezetvédelmi szempontokat lehet-e figyelembe venni és legyen erről párbeszéd.

Hozzátette: senki nem várja, hogy visszaálljanak a régi állapotok a Lánchídon, amikor csak lépésben lehetett haladni és busszal is 5-10 percbe telt az átkelés. Ugyanakkor "önmagában egy sima, egyszerű tiltás, aminek amúgy is nehéz érvényt szerezni, sehova sem vezet".