Az Országgyűlés az uniós rendelettervezetet, ami a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) szól, előzetesen, kivételes eljárásban értékeli.
Az európai ügyek bizottsága országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi kimondani, hogy sérti a szubszidiaritás elvét a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet.
Az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának értékelését a testület fideszes alelnöke ismertette a parlamenti ülésen. Tessely Zoltán azt mondta: a rendelettervezet újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának. Sérti a szubszidiaritás elvét, mivel a belső piaci szabályozás hatáskörén messze túlterjeszkedő az Európai Unió azon rendelettervezete, amelynek célja a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozása.
Ismertette: a szubszidiaritás elvének vizsgálatakor azt tekintik át, hogy az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb. A politikus elmondta, a tervezetet számos uniós parlament értékeli, és többektől elmarasztaló álláspont várható.
Kiemelte: támogathatók a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések.
A parlamenti eljárást megalapozó legfőbb kifogás ugyanakkor az uniós rendelettervezet jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ami mintegy 30 éve a közös piac létrehozásának eszköze volt, elsősorban az áruk szabad áramlása érdekében született. A szerződés ezen része azonban nem ruház általános hatáskört az uniós jogalkotóra, vannak korlátai - emelte ki.
Rámutatott: az Európai Bizottság ugyanakkor a médiaszektorban is a belső piaci logikát akarja alkalmazni, mintha a médiaszolgáltatás minden eleme határon átnyúló tevékenység volna. De a médiapiac belső piaci tagoltsága nyelvi, kulturális, történeti sajátosságokra vezethető vissza.
Tessely Zoltán különösen aggályosnak nevezte, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez,
ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.
A közszolgálati médiával kapcsolatos szabályokról elmondta, azok még a szerkesztési elveket és a vezetők kinevezését is érintik.
A jogszabály formája nem biztosít megfelelő mozgásteret a nemzeti döntéshozatal számára, a rendeleti forma ugyanis kizárja a tagállami szabályozás lehetőségét, így irányelvre vagy ajánlásra lenne szükség - értékelt a bizottsági alelnök.
Illés Boglárka, aki mind a törvényalkotási bizottság, mind a Fidesz álláspontját ismertette, úgy fogalmazott: a szubszidiaritás elve formai és tartalmi szempontból is sérül az uniós rendelettervezetben, és annak jogalapja sem megfelelő. A párt véleménye szerint formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve. Elmondta: a tervezettel már a megszületése pillanatában is problémák voltak, az illetékes biztos is elismerte a jogalap bizonytalanságát.
Juhász Hajnalka (KDNP) közölte, a vita rendelettervezet jogalapjáról szól. A kormánypárti képviselők azért küzdenek, hogy ne sérüljön az a nagyon érzékeny egyensúly, amit a lisszaboni szerződés lefektetett és meghatározza az Európai Bizottság, valamint a nemzeti parlamentek hatáskörét - mondta.
Ellenzéki vélemények
Arató Gergely (DK) közölte, nem támogatják a határozati javaslatot, az ellentétes a nemzet érdekével, kizárólag a Fidesz pártérdekeit szolgálja. Szerinte a kormánypártok védik a védhetetlen, a jelenlegi magyar médiaviszonyokat. Kálmán Olga (DK) azzal vádolta a kormányoldalt, hogy az elmúlt 12 évben a sajtószabadság felszámolása érdekében tett lépéseket. Szerinte jóval 500 felett van jelenleg a "Fidesz-birodalom sajtótermékeinek száma", miközben a kormány pénzügyileg vagy törvényileg lehetetleníti el a független sajtótermékeket.
Harangozó Tamás (MSZP) szerint az egész javaslat nem szól másról, minthogy a kormánypártok megérezték annak szelét, hogy ha az uniós rendelet hatályba lép, akkor vége a propagandavilágnak, vége van a magyar emberek milliói manipulálásának és akkor vége van a Fidesz rendszerének. A határozati javaslat azt is kezdeményezi, hogy a magyar parlament lépjen fel a szerkesztői függetlenséggel szemben - mondta. Hozzátette: a kormánypártok rezzenéstelen arccal aggódnak az ország szuverenitásért, miközben a kormány rendeletben hozta létre a 112 médiaterméket tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (Kesma), kivonva a parlament által hozott döntések hatálya alól is. Szerinte az uniós rendelettervezet a Kesma végét jelentené.
Fekete-Győr András (Momentum) szerint a kormánypártok továbbra sem szeretik a sajtót, ellenben a propagandát imádják. Az ellenzéki politikus azt mondta, személyesen azért tartja fontosnak a rendelettervezet elfogadását, hogy megmentsenek egy generációt a rájuk kényszerített hazugságokról. Ha el akarják fogadni az EU pénzét, akkor el kell fogadni a szabályait is.
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában az emberek úgy alakíthatják ki a véleményüket, hogy valós információkhoz jutnak, és ezek alapján megfontolt, felelős döntést tudnak hozni. Tény, hogy nincs értéksemleges újságírás, mert vannak szerkesztői alapelvek és egy tulajdonos, akinek érdekei vannak, de az nincs rendben, amit a kormány művelt az elmúlt időben a hazai médiaviszonyokkal - jelentette ki. Ellenzéki politikusok alig jelenhetnek meg a közmédiában, a nemzetközi térben pedig Magyarország gyakran negatív példaként jelenik meg.
Novák Előd (Mi Hazánk) kiemelte: a magyar médiaviszonyok korántsem kiegyensúlyozottak, és a pártja szenvedi el a legnagyobb kirekesztettséget a médiában, a Mi Hazánkat "hallgatják el" a legjobban, nagyon kevés médiamegjelenéshez jut. Az emiatt benyújtott panaszukat elutasították - tette hozzá.