A miniszterelnök szerint minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, amely a megállapodást eddig hátráltatta. Orbán Viktor Kassán, a V4-es miniszterelnökök közös sajtótájékoztatóján kifejtette: az uniós jogállamisági eljárás lezárása és az uniós pénzek lehívása érdekében 17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal és ezeket a kormány végrehajtotta. Közölte: most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a brüsszeli testület.

A Magyarországnak szánt uniós források befagyasztása mellett foglalt állást az Európai Parlament. A képviselők többsége szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés nem elegendő az unió pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják. Az állásfoglalást 416 képviselő szavazta meg, 124-en voksoltak ellene, 33-an tartózkodtak.

Az eddigi jelek szerint sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon a tervezett európai uniós olajársapka alól - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor több veszélyes javaslat még az asztalon van. A miniszter nonszensznek nevezte, hogy hat héttel előre tájékoztatni kellene az Európai Bizottságot, ha földgázszállításról kívánna tárgyalni. A másik kifogásolt elem, miszerint veszélyhelyzetben a tagállamoknak betárolt földgázuk egy részét át kellene adniuk egyes, nehézséggekel szembenéző országoknak. Szijjártó Péter tudatta, hogy megkezdték a tárgyalást a gázársapkáról is, azonban döntés nem született, ennek érdekében december 13-ra újabb rendkívüli tanácsülést hívtak össze.

A magyar energiaszuverenitás feltételeinek megteremtését nevezte a következő évek legfontosabb feladatának az energiaügyi miniszterjelölt. Lantos Csaba az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt hangsúlyozta, hogy az energiaipar beruházásai rendkívül költségesek, de Magyarországnak muszáj ilyen fejlesztéseket vállalnia. Azt mondta: nagy lehetőséget lát a megújuló energiaforrások, a napelem mellett főképp a biogáz, a biomassza, a geotermikus energia alkalmazásában, és a földrajzi lehetőségek függvényében szélerőművek létesítését sem zárta ki.

Az Országgyűlés már csak jövőre szavaz a finn és a svéd NATO-csatlakozásról – derült ki a miniszterelnök szavaiból. Orbán Viktor a visegrádi négyek kormányfőinek kassai találkozója után azt mondta, hogy a jövő év első ülésének napirendjére kerül a szavazás. Hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a két ország felvételét a katonai szervezetbe. Azt mondta: a svédek és a finnek egyetlen percet sem veszítenek Magyarország miatt.

Már elkülönítette Magyarország az Ukrajna támogatására szánt pénzt, de a közös uniós hitelfelvétellel továbbra sem ért egyet - erősítette meg a miniszterelnök. Orbán Viktor a V4-ek kassai csúcstalálkozóján hangsúlyozta: Magyarország vállalja a rá eső, 187 millió eurós terhet az összesen 18 milliárd eurós uniós támogatásból, de nem a közösségen keresztül akarja ezt lebonyolítani, mert az csak további eladósítást jelentene a tagállamok számára.

Kijev 70 százalékában továbbra sincs áram és a vezetékes vízellátás is csak részben állt helyre a tegnapi újabb rakétatámadások után. Vitalij Klicsko polgármester hangsúlyozta: az energetikai szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb visszakapcsolják az áramot, de ez attól függ, hogy sikerül-e helyreállítani az egyensúlyt egész Ukrajna energiarendszerében.

Oroszország emberiesség elleni bűncselekményt követ el az ukrán energiahálózat támadásával - mondta az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén. Volodimir Zelenszkij elutasította a terror módszerét és a légvédelmi támogatás fokozását kérte, illetve azt, hogy az ENSZ szakértői mérjék fel az oroszok által okozott rombolást.

Humanitárius válság felé sodródik Irán az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint. Volker Türk a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának az iráni helyzettel foglalkozó rendkívüli ülésén elmondta, hogy már 14 ezer embert - köztük gyerekeket - vettek őrizetbe a szeptember óta tartó tüntetéseken. A főbiztos egyúttal felszólította az iráni hatóságokat, hagyjanak fel a tüntetőkkel szembeni aránytalan fellépéssel. Hadidzsa Karimi, az iráni női és családjogi hivatal elnökhelyettese viszont azt hangoztatta, hogy az országban több mint két hónapja zajló tüntetéseket nyugati államok szervezik.