Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
321.27
bux:
132941.17
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Businessman ignoring safety, texting on smartphone and driving car, cropped
Nyitókép: Prostock-Studio/Getty Images

Az autósok jelentős része a kocsijából kiszállva, magából kikelve ordibál a másikkal

A Suzuki legújabb felméréséből kiderül, a hazai sofőrök majdnem 60 százaléka naponta lát balesetet az utakon, háromnegyede pedig már legalább egyszer megszegte a közlekedési szabályokat.

Agresszió, félelem, felsőbbrendűség, frusztráció, szorongás a közutakon – egyebek között erről szólt a Suzuki Együtt az utakon elnevezésű csütörtöki kampánynyitó sajtóeseménye. A kerekasztal-beszélgetés központi témáját a Magyar Suzuki és az Ipsos közös kutatási eredményei adták, amikből kiderült: a hazai autóvezetők majdnem 60 százaléka naponta lát balesetet az utakon, háromnegyede pedig már legalább egyszer megszegte a közlekedési szabályokat – számolt be a VG.

A Magyar Autóklub vonatkozó statisztikája szerint 2022 első kilenc hónapjában 11 054 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezekben 386-an vesztették életüket. A vezető ok továbbra is a gyorshajtás.

Eközben a Suzuki és az Ipsos felmérése rávilágít: a balesetek többsége leginkább a szabályok be nem tartása, a figyelmetlenség és az erőszakos viselkedés miatt következik be. A kutatás tanulsága szerint

a feszült közlekedési szituációban felhalmozódó stressz még a nyugodtabb vezetők viselkedését is kikezdheti,

emiatt szitkozódunk, dudálunk, villogtatunk, reflektort használunk, vagy nem tartjuk be a követési távolságot. A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipattant már az autójából szócsatára egy másik sofőrrel.

A válaszokból azt is megtudták, hogy több férfi (83,2 százalék), mint női (66,5 százalék) sofőr szegte meg élete során legalább egyszer a KRESZT-t, bár sokszor nem tudatosan vagy szándékosan, hanem figyelmetlenségből (66,2 százalék), mert olyan helyzetek adódtak, amelyeket nem tudtak másképp megoldani (58,6 százalék). Továbbá van, aki úgy gondolja, bizonyos előírások csak azért léteznek, hogy bírságokat szabhassanak ki a közlekedőkre, nincs biztonsághoz kötődő céljuk, ezért nem is tartja be őket (12,4 százalék).

Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő mindenesetre úgy véli, a szabályszegők száma akár 100 százalék is lehet, hiszen sokszor olyan előírásokat is áthágunk, amelyek kapcsán nem is jut eszünkbe, hogy az adott esetben alkalmazni kellene őket. Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus arról beszélt, mi, magyarok az átlagnál jobb autóvezetőnek tartjuk magunkat, ezzel pedig azt érjük el, hogy hibáinkért nem saját magunkat, hanem a környezeti tényezőket tartjuk felelősnek.

A fenti problémákra a felmérésben részt vevők a következő megoldásokat javasolták:

  • 65 százalékuk már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást,
  • 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre,
  • 44,4 százalékuk szerint pedig az aktuális KRESZ-szabályokat kellene felülvizsgálni.
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×