Úgy tűnik, a válságkezelés éveit éli Budapest – kezdte Karácsony Gergely hozzátéve: a koronavírus-járvány után most az energiakrízissel kell közösen megküzdeni. Éppen ezért a Fővárosi Önkormányzat létrehozta az energiakrízis kezeléséért felelős operatív törzset, ami minden héten meghozza majd azokat a döntéseket, amik ahhoz szükségesek, hogy a város „túlélje” a mostani helyzetet.
A főpolgármester kiemelte: azzal együtt, hogy ahol csak lehet, spórolni kell az energiával, kizárólag olyan döntéseket kívánnak meghozni, amik egyrészt nem mélyítik tovább a válságot és nem terhelik tovább a budapestiekre a szociális krízis terheit, valamint amik nem korlátozzák a nélkülözhetetlen közszolgáltatások minőségét a városban.
Kiss Ambrus közölte: a csütörtöki ülésen elfogadták Budapest Energiakrízis Intézkedési Tervét, amit nyilvánosságra is hoztak, hogy a fővárosiak láthassák, hogy a városvezetés hogyan próbál takarékoskodni az energiával, azzal összhangban, amit egyébként a nyáron már elfogadott első energiacsomag kapcsán is tették.
„Ez az intézkedési terv nem bezárásról szól, nem intézmények ellehetetlenítéséről, hanem arról, hogy hogyan tudnunk az energiával takarékoskodni, és hogyan tudjuk túlélni az elkövetkező hónapokat” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes.
A tervezett intézkedések között szerepel:
20 százalékkal csökkentik a fűtendő és világítandó terület nagyságát a Főpolgármesteri Hivatalban. Ahol csak lehetséges energiatakarékosabb LED-es világítótestekre cserélik a jelenlegieket, és például a normál munkaidőn túl, hétvégéken, ünnepnapokon, a használaton kívüli épületek fűtését minimálisra (fagyvédelem esetén 5, máshol 10 Celsius-fok) csökkentik.
A szakszervezettel egyeztetetten 2022. november 1-től 2023. február 28-ig péntekenként, valamint a már korábban elhatározott téli igazgatási szüneten túl 2022. november 2-4. és 2023. január 2-6. között kötelező távmunkát rendeltek el a fővárosi önkormányzatnál.
Kisebb területre "húzza össze" magát a Budapest Film, 25 százalékkal csökkenti októbertől a villamosenergia és a gáz felhasználás mennyiségét bezárás nélkül, valamint napelemet tervez a tetőre..
Egyes színházakban változtatnának a fűtési és hűtési hőmérsékleteken (több létesítményben legfeljebb 20 fok lesz), csökkentik a kivilágítás időtartamát,
amilyen rendszereket (klíma, szellőzés, fűtés stb.) tudnak, korszerűsítenek. A Radnótiban az előadásszámot is csökkentik és a Próbatermet csak használat előtt fűtik fel 20 Celsius-fokra, addig 15 fokon tartják. Az Örkény Színházban évekkel ezelőtt megalkottak már egy energiahatékonysági tervet, de annak beruházásaira nem volt pénz, csak a többi változtatásra. (A forráshiány régebb óta probléma, például próbahelyzetben évek óta nem használnak reflektort). Díszlet és jelmez nélküli előadást rendeznek ebben az évben.
A Városmajori Szabadtéri Színpadon télen péntekenként távmunkát írnak elő, így péntek-szombat-vasárnapi napokon csupán 16 Celsius fokon temperálják az épületet.
A Trafó 2023 januárjától vasárnaponként tart. Emellett minimalizálták az épület belső világítását és a létesítmény az utolsó előadások után hamarabb zár. Csökkentik a fűtési hőmérsékletet és elrendelték a heti egy nap otthoni munkavégzést. A Pesti Színházban is az előadás után a lehető leghamarabb el kell hagyni az épületet. A Vígszínházban a világításon és a szellőztető rendszer használatán spórolnak.
Számos más intézkedést terveznek vagy már be is vezettek - a teljes lista itt olvasható.
Karácsony Gergely szerint Budapest sok válságon túljutott már az elmúlt évtizedekben, és biztos abban, hogy a mostani krízisen is túljut majd, mert „Budapest egy szolidáris város, mert Budapest veled van”.
A főpolgármester a közzétett videóhoz írt bejegyzésében mások mellett arra is kitér, hogy nem csupán a válság, hanem a kormányzati partnerség teljes hiánya is rengeteg bizonytalanságot okoz a magyar települések működésében. Ennek ellenére tenniük kell a dolgukat, ezért a fővárosi energiakrízist kezelő operatív törzs következő ülésén a legnagyobb energiaigényű közösségi közlekedésben elérhető megtakarításokról döntenek.