Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az ország beruházási rátáját 27 százalék közelében kellene tartani, ehhez pedig magánberuházások kellenek. Arra koncentrálnak, hogy minden olyan beruházást, amely addicionális (ami nem valósulna meg, csak állami segítséggel), támogassanak. Ezt keresik minden beruházás esetén, és azt, hogy beleillik-e a beruházás az iparstratégiába - mondta a Növekedési és Versenyképességi Kabinet első ülése kapcsán.
Kifejtette: ma a beruházók sokkal óvatosabbak, mert magasabbak a bekerülési költségek (dráguló építkezések, magasabb finanszírozási kamatok), ezért fontosabbak az állami támogatások.
"A támogatás alapvetően pénzt jelent az állam részéről: 90 egységhez hozzáteszünk 10 egységet. De ha nem tennénk, nem valósulna meg a beruházás. Az addicionalitás a lényeg, hogy a beruházókat úgy támogassuk, hogy ez megérje nekik."
Energiaügyek, ársapkák, moszkvai út
A cél, hogy az energiavészhelyzetből lehető leggyorsabban kikerüljön az ország. Az energia árán keresztül határozódik meg a növekedés és az infláció, a növekvő energiaárak fűtik az inflációt.
Moszkvai útjáról kevés részletet árult el egyelőre Nagy Márton. Annyi kiderült, hogy Szijjártó Péterhez hasonlóan ő is gázügyben járt Oroszországban.
"Fontos, hogy legyen gáz, megfelelő gáz legyen, és az ára megfelelő legyen. Ezen feltételek mentén tárgyaltam, de várni kell még pár hetet, hogy lássuk, el tudtunk-e érni valamit. A politikának a politikával kell tárgyalnia, a Gazprommal rendes munkarendben az MVM tárgyal" - mondta, hozzátéve, hogy
"a jelenlegi egy jó gázszerződés, de ha változnak a körülmények, akkor ahhoz lehet igazítani új feltételeket".
Az ársapkákkal kapcsolatban elmondta: azért léptették őket életbe, mert ársokk érte a gazdaságot. Ez azonban a háborúval egyre nagyobb lett. Az intézkedés jó volt, amíg átmeneti volt a helyzet, de ha állandóvá válik, akkor nem fenntarthatók az ársapkák. Személy szerint azt gondolja, hogy betöltötték a szerepüket, de mivel az energiaválság még tart és az árak egyre emelkednek. Az infláció még nem tetőzött, és nem is látni az emelkedés végét.
Az infláció és a fenntarthatóság oldaláról kell mérlegelni az intézkedések fenntarthatóságát, illetve azt is figyelni kell, hogy a megfelelő mennyiségű import is beérkezzen az országba
- mondta a tárcavezető az ársapkákkal és konkrétan az üzemanyagárak maximalizálásával kapcsolatban.
A finomítói kapacitások kapcsán kifejtette: nyersanyagot be tudunk hozni, de kérdés, hogy azt tudjuk-e finomítani. "A pozsonyi finomító visszaállt a munkába, Százhalombatta is vissza fog várhatóan - ám a megugró kereslet és az európai gázolajhiány miatt a probléma (hiány) tartósabb lesz, mint gondoltuk" - fejtette ki.
2021-ben egyébként az ország nettó energiaimportja a GDP 4 százaléka volt, 2022-ben viszont akár 8-10 százalék is lehet, ami több milliárd eurós plusz tételt jelent. Ezt az arányt csak a fogyasztáscsökkenés mérsékelheti.
Uniós energiapiaci tervek
Nagy Márton problémásnak látja az Ursula von der Leyen által említett uniós energiaár-szabályozó lépéseket. A részleteket még nem ismerik (szeptember 9-én ülnek össze az uniós energiaügyi miniszterek, addigra remélnek további információkat).
Az eddigi hírek alapján a tárcavezető kritikusan fogalmazott. Az áramárak minden uniós országban eltérőek, ott nincs olyan egységes irányadó ár, mint a gáznál a holland TTF-tőzsde árai. Erre a "sokféleségre" ársapkát tenni nem tűnik túl jó ötletnek - mondta. Jobb lenne az áram és a gáz árát elválasztani.
"Az áramot 30 százalékban gázerőművekben állítják elő, de 70 százalékban más erőművekben, és azok jóval költséghatékonyabbak. Ott 30-60 euró/megawatt áron lehet áramot előállítani, miközben több mint tízszerese az áramár. Ha az önköltségre rá lehetne tenni egy marzsot, az sokkal hatékonyabb lenne, mint az árra sapkát tenni."
A földgázárral kapcsolatos uniós ársapkás "ötletre" azt mondta Nagy Márton, hogy ez szerintük nincs jól átgondolva.
"A tőzsdei ár maximalizálása nem tűnik jó megoldásnak. Az EU gázfogyasztásának 80 százalékát fedezi importból, főleg orosz forrásból, de ha az unió által megszabott árakat az oroszok nem fogják bevállalni, mondhatják, hogy ilyen áron nem szállítanak, az pedig
egy indirekt gázembargó lenne. Ezt nem szabad megengedni.
Kijelentette: már az olajembargó is vörös posztó volt, de ott találtak egy kompromisszumot. Ám a gázembargó egy hidrogénbomba, ezért semmilyen lépést nem szabad hozni, ami ahhoz vezet. "Ezért lenne jó látni, hogy az EU milyen mechanizmussal szeretné működtetni a gázársapkát, nehogy a fenti indirekt gázembargóvá váljon."
Gazdasági kilátások
Elhangzott még: megjelentek a háborús gazdaság első jelei néhány európai országban, például állami, kötelező fogyasztáskorlátozást jelentő intézkedések képében. Remélhetőleg idáig nem jut Magyarország, de a szankciós politika okozta az energiaválságot, és azt a magyar álláspont szerint Brüsszelnek is kell megoldania.
"Nem látok egyelőre olyan kiutat, ami megfelelő választ adna erre a kérdésre.
Ha Brüsszel nem tudja megoldani, amit okozott, akkor az egész kontinens belesodródhat a háborús gazdaságba. Dolgozni kell azon, hogy ebből kimaradjunk" - jelentette ki Nagy Márton. A legjobb megoldás a béke lenne, de jó lenne a szankciós politikával is felhagyni, vagy legalább hatástanulmányok alapján hozni intézkedéseket, nem ötletszerűen - tette hozzá a gazdaságfejlesi miniszter.
Rámutatott: ráadásul az olajembargó majd csak december elejétől élesedik, akkortól nem lehet olajat importálni az EU-ban tengeren. "Kíváncsi vagyok, mi fog történni az olaj árával" - vetette fel Nagy Márton.
Forintárfolyam, Vodafone
A forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta: a dollár erősödése gyengíti a forintot, míg az MNB kamatemelési folyamata kedvezően hat az árfolyamra. Az energiaárak mozgása is befolyásolja az árfolyamot, és ez valószínűleg így is marad még a továbbiakban is. Most éppen az energiaárak (főként a gázé) utóbbi napokban megfigyelt csökkenése segített a forintot a 400-as szint közelébe erősíteni.
A miniszter a Vodafone megvásárlásának lehetőségét nagyon jó alkalomnak tartja, amilyen korántsem minden évben adódik.
"Az állam kisebbségi tulajdonosként száll be az üzletbe. A 4iG megfelelő menedzsmenttel, kreativitással és felkészültséggel rendelkezik, az állam inkább legyen csendes" - mondta, megjegyezve: szereti az állam máködését, de ilyen esetekben jobb a piacra hagyni a dolgokat.
A magyar tulajdon jelenlétét még több szektorban is növelni kell
- hangsúlyozta.
"A bankszektoban még lehetne növelni a magyar tulajdoni hányadot, a biztosítói szektor még nem konszolidálódott, az élelimiszeripari kiskereskedelmi szektorban nagyon messze vannak a célok. A médiában nagyon sokat léptünk előre, a telekommunikációban most sikerült előre lépni. Az energetikában és az építőiparban megvagyunk, de építőipari alapanyagelőállításban sehol nem állunk a magyar tulajdonnal. A magyar gazdaság megérett arra, hogy a profit, ami stratégiai üzletágakban termelődik, itthon maradjon" - szögezte le.
Recesszió van-e, lesz-e?
Erre a kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette: a magyar gazdaság nagyon erős. Az első két negyedévi növekedés nagyon jó volt, a második két negyedévi is pozitív lehet;
4-5 százalék között lehet 2022-ben az éves növekedés,
nagyon optimista esetben 5 százalék fölött. A növekedés lassulni fog persze, hiszen a magyar gazdaság nyitott, ráadásul a német gazdaság esni fog, ettől sem tudjuk magunkat függetlenítni. A lényeg Nagy Márton szerint, hogy a növekedéskülönbséget meg kell tartani (2-3 százalék) - ha ez sikerül, lokális kivételek lehetünk az európai recesszióban. "A konvergencia tovább folytatódik, a célunk a felzárkózás, akkor is, ha Európa nagy része recesszióba fog esni" - hangzott el.