Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
A Vodafone felirat és a mobilszolgáltató logója tükrőződik a Vodafone Magyarország Zrt. székházának recepciójánál, a IX. kerület Lechner Ödön fasorban 2012. július 30-án.
Nyitókép: Mohai Balázs

Jászai Gellért: a 4iG kereste meg az államot a Vodafone kapcsán

A 4iG vezére a Vodafone Magyarország Zrt.-t felvásárlásáról azt mondta: ez nem államosítás, hanem a kormány egyik legrégebbi nemzetstratégiai céljának megvalósítása a magán- és állami tőke összefogásával.

Az Index a 4iG elnök-vezérigazgatójával közöl interjút. Jászai Gellért szerint a Vodafone magán-állami megvásárlása minden tekintetben piaci tranzakció, amelyben a 4iG többségi, a magyar állam pedig kisebbségi befektetőként vehet részt. Az állami szerepvállalás nemzetközi szinten is teljesen normális és egészséges a közszolgáltatások és olyan stratégiai iparágak tekintetében, mint amilyen a távközlés, mutatott rá Jászai Gellért.

Elmondása szerint több mint egy évvel ezelőtt kereste meg a Vodafone Group akvizíciós területének vezetőjét azoknak a piaci híreknek a hatására, hogy a vállalat egyes érdekeltségeit értékesíteni szeretné. Az előzetes tárgyalások után ajánlotta fel a kormánynak a kisebbségi tulajdonszerzés lehetőségét.

"Fontos megérteni a vállalatcsoportunk működéséhez, hogy a 4iG egy tőzsdei társaság, amely nem csupán szigorú szabályrendszer alapján működik, hanem jelentős nemzetközi – német, portugál, török – befektetői háttérrel is rendelkezik, ezért a piac írott és íratlan szabályainak megfelelően kizárólag transzparens, minden szempontból áttekinthető tranzakciókat bonyolíthat le" - hangsúlyozta Jászai.

A kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert jelölte ki a tranzakcióval kapcsolatban felelősként. Vele egyeztetett a 4iG.

Arra a kérdésre, miért szerez tulajdont az állam egy telekommunikációs cégben, Jászai Gellért felidézte: a szektor privatizációja és a nagy nemzetközi távközlési vállalatok beengedése a hazai piacra úgy zajlott, hogy közben az állam és a hazai magántőke is hosszú időre kiszorult ebből a stratégiai iparágból. A Vodafone-tranzakcióval ez az állapot változik meg, a nemzeti tőke csak egy 30 éves lemaradást hoz be. Más európai országokban az államok mindvégig törekedtek arra, hogy meghatározó tulajdonrészük maradjon a stratégiai szolgáltatókban.

A Vodafone 715 milliárd forintos árával kapcsolatban megjegyezte: a vállalati érték meghatározása és a tranzakció hitelességének szempontjából érdemes tudni, hogy a Vodafone-akvizíció előkészítésével és finanszírozásának megszervezésével kapcsolatban hónapok óta dolgoznak a világ egyik legnagyobb befektetési bankjával, az amerikai JP Morgannel.

Mint mondta, most az utolsó puzzle is a helyére kerül. "A Vodafone megvásárlásával sikeresen konszolidálhatjuk a piacot, amit az elmúlt évtizedekben senki nem tudott véghez vinni, pedig több nemzetközi szereplő is próbálkozott vele.

A 4iG-csoport digitális infrastruktúrája – kiegészülve a Vodafone-éval – évtizedekre biztosíthatja meghatározó piaci pozíciónkat,

ami által egy olyan nemzeti szereplő jön létre a távközlési piacon, amely méretéből fakadóan bárkivel felveszi a versenyt hazai viszonylatban, és elég erős bázist fog jelenteni a csoport további nemzetközi terjeszkedéséhez, amelyet az eddigieknek megfelelően balkáni fókusszal folytatunk."

A brit telekommunikációs vállalat múlt hétfőn jelentette be, hogy 715 milliárd forintos üzlet keretében megválik a Magyarországi érdekeltségétől, amelynek új tulajdonosa a 4iG Nyrt., valamint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül a magyar állam lesznek.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×