Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Haltetemek a Mead-tó csaknem kiszáradt partján a Nevada állambeli Boulder közelében 2022. május 6-án. Az Egyesült Államok legnagyobb mesterséges tavának vizszintje elérte a kritikus szintet az ország délnyugati részét és a Colorado vízgyűjtőjét sújtó szárazság miatt. A folyó, illetve a gyűjtőtó biztosítja többek között Las Vegas, Los Angeles és San Diego ivóvízellátását, de öntözésre is használják az innen kivett vizet.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

Katasztrofális a helyzet a halastavaknál

A csapadékhiány miatt sekély és gyorsan melegszik a víz, könnyen alakul ki oxigénhiány, ami a halak pusztulását okozza. Az ágazat állami segítséget sürget – mondta az InfoRádiónak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.

Az aszály nemcsak a szántóföldeken, hanem a halastavaknál is óriási pusztítást okozott – kezdte a helyzet ismertetését a szakember. Mint mondta, a halállományra az első csapást az jelentette, hogy a leszűkülő vizes élőhelyeken hirtelen nagyon sok lett a vízimadár, amelyek pusztítják a halakat.

Ezek a madarak többnyire védett állatok és az ő élőhelyeik is összeszűkültek a szárazság miatt. A baj azzal folytatódott – sorolta Lévai Ferenc –, hogy elfogyott a tavakból a halak élelme. A fölmelegedett vízben nem terem meg a plankton vagy az alga.

"Már oxigén se nagyon maradt a vízben, ezért próbálnak a halak »pipálva« életben maradni"

- mondta.

A halászati szóvivő szerint óriási katasztrófa zajlik a magyar halastavakban, ahol a természet tizedeli a halállományt, hatalmas kárt okozva ezzel a halászoknak. "Lehetne kényszerlehalászással menteni a menthetőt, de nincs hova áttelepíteni a halakat, mivel a szárazság egyik tavat sem kíméli. A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség" – folytatta Lévai Ferenc.

"A gond éppúgy általános, mint a szántóföldi gazdaságok esetében, csakhogy az utóbbiak veszteségeit a kormányzat minden lehetséges módon kompenzálja" – szögezte le Lévai Ferenc. A halászatok azonban nem jutnak semmiféle kárenyhítéshez.

"Igazán nagy bajban vagyunk

– állapította meg a szóvivő. – Ha a kormányzat nem lép és nem ad, csak annyit, amennyit a többi ágazatnak, akkor a magyar halászat nehezen tudja túlélni az aszályt."

Azt is hozzátette, hogy a probléma hosszú távú, nemcsak az a gond, hogy ma nincs víz a halastavakban, hanem a trend is az, hogy a következő időszakban ugyancsak nehezen juthatnak vízhez a halgazdaságok. Lévai Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy elhanyagoltak a csatorna- és a belvízlevezető rendszerek. Szerinte az elmúlt 20-30 évben elmaradtak a fejlesztések. Pedig ma Magyarországon a legtöbb vizet a halastavak tudnák megtartani – hívta fel a figyelmet.

"Rengeteg dolgot el tudunk viselni, a hideget, a meleget, de egyet nem: a víz hiányát" – állapította meg a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.

Kitzinger Szonja: a balatoni strandéttermekben és street food büfékben is megjelentek az ínyenc falatok

14. alkalommal jelent meg a Magyar Konyha magazin nyári lapszámának mellékleteként a Balaton gasztrokalauz. A kiadvány idén megújult formában, a korábbiaknál szigorúbb válogatással mutatja be a tó környékének legjobb gasztronómiai helyeit, a szerkesztőség által legjobbnak ítélt TOP 100-at.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

A Tisza-kormány megkezdte a NER intézményrendszerének lebontását, ám a módosítások kettős képet mutatnak. Míg egyes területeken valódi intézményi korrekciót hajtanak végre, máshol azonban a változtatás inkább személyi jellegű. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyar Péter erre csak átmeneti közjogi beavatkozásként tekint, és későbbre széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozást ígér. A bebetonozás ugyanakkor nem pusztán abból áll, hogy a Fidesz saját embereit ültette kulcspozíciókba, hanem a hosszú mandátumok, a kétharmados védelem, az egyoldalú jelölési csatornák és a sarkalatos törvények túlterjeszkedése együttesen olyan rendszert hozott létre, amely korlátozta a demokratikus váltógazdálkodást. A Tisza módosításai rövidítik a mandátumokat és paritásos elemeket vezetnek be a közmédiában és a médiahatóságnál, de a végső döntés szinte minden kulcspozíció betöltésénél az Országgyűlés kétharmadánál marad. Ha az ígért alkotmányozói folyamatban nem térnek ki ennek a rendszernek a kezelésére, a kompromisszumok kikényszerítésére, akkor olyan súlyos zavarok keletkezhetnek a függetlennek szánt intézmények működtetésében, mint amely a rendszerváltás utáni első két évtizedet jellemezte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×