eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Half alive and half dead tree standing in the areas of landscape, The concept of climate has changed and Global warming
Nyitókép: chonticha wat/Getty Images

Pedig megállíthatnánk az Alföld kiszáradását

Lassítható lenne a talaj kiszáradása, ha Magyarország kihasználná a lehetőségeit. Egyelőre azonban mi vagyunk az aszály legnagyobb kárvallottjai - állapították meg tanulmányukban az ELTE Természettudományi karának kutatói.

A klímaváltozás és az emberi tevékenység együttesen járult hozzá a jelenlegi helyzet kialakulásához. Ezért ha az agrárium nem tekinti a természetvédelemmel közös célnak a vizes élőhelyek helyreállítását, akkor a mezőgazdaság a saját nyakára teszi a kést - mondta az InfoRádióban az ELTE kutatócsoportjának vezetője. Pinke Zsolt elmondta, hogy Európa egyik válságterülete a Kárpát-Balkán régió és Ukrajna. Ebben a térségben katasztrofális szintre süllyedt a talajnedvesség éves és nyári szintje is. Magyarországon csak azért nem csökkent a nyár közepi talajnedvesség, mert már lényegében teljesen kiszáradt. Hazánk ebben a tekintetben a legszárazabb országok közé jutott.

Arról is beszélt, hogy a szárazság akár globális méretű problémát is jelenthet, hiszen ebben a régióban található Európa, de talán az egész világ egyik legnagyobb gabonatermesztési potenciálja.

"Ukrajnát például az európai kontinens kenyeres kosarának is nevezik" - emlékeztetett a kutató. Pinke Zsolt viszont arra is figyelmeztetett, hogy ebben a régióban fenyeget a legjobban a talajszárazság miatti terméscsökkenés veszélye is.

Úgy vélte, hogy a talaj kiszáradása lassítható, bizonyos régiókban esetleg még vissza is fordítható. Példaként a magyar Alföldet említette, ahol lehetőség lenne arra, hogy nagy területen vizet szivárogtassunk vissza a talajba. Ez a talajvíz pedig mintegy alulról támogatná a talajnedvességet. Szerinte Magyarország hatalmas előnyben van abból a szempontból, hogy a folyóinkon óriási mennyiségű víz érkezik, és nagyon nagyok az egykor lecsapolt árterek is. Pinke Zsolt úgy véli: minden lehetőségünk megvan arra, hogy megállítsuk, vagy akár vissza is fordítsuk a talaj kiszáradását.

"Sőt, ha Magyarország jól lép, akkor akár még a klímaváltozás győztese is lehet. Ezzel szemben most, 2022-ben az európai kontinens egyik leginkább aszálysújtotta területévé vált az ország" - mondta.

Az ELTE kutatócsoportjának vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy óriási különbség van az ország keleti és nyugati fele között. A Dunántúlon szinte nincs is aszály, míg

az Alföld közepe, a Homokhátság már félsivataggá vált.

A magyar Alföld Európa egyik legaszályosabb területének számít.

"Még egyszer hangsúlyozom, óriási területek állnak a rendelkezésünkre, hogy sikeresen szivárogtassunk vizet a talajba, és ezt az aszályosodási folyamatot megállítsuk" - hangoztatta az InfoRádióban Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×