Infostart.hu
eur:
382.46
usd:
325.99
bux:
124515.8
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
road workers repairing the road with shovels, dub asphalt with shovels at the back, the cones in the foreground
Nyitókép: nastenkapeka/Getty Images

A terjeszkedés újabb átkával küzd a főváros és az agglomeráció

Magyarország földútjainak legnagyobb része a főváros és a nagyvárosok agglomerációjában van, ahol új lakóparkok, városrészek épültek – hívta föl a figyelmet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint mivel a beruházók nem gondoskodnak a megfelelő úthálózatról, annak biztosítása az önkormányzatokra hárul, amik saját forrás híján leginkább pályázatokból, állami céltámogatokásokból próbálják aszfaltoztatni az utakat.

Schmidt Jenő legjobb tudomása szerint erre vonatkozólag nincs felmérés, sejtése szerint a legnagyobb elmaradás Budapesten, az agglomerációban, illetve a nagyvárosok vonzáskörzetében lehet, ahol jelentős belterületbe vonások történtek, magyarán nagy lakóparkok, új városrészek épültek ki az elmúlt 15-20 évben. Példaként említhető a XVIII., XIX. és XX. kerület, de a főváros szinte teljes vonzáskörzete, de akár Győr vagy Kecskemét és környéke, ahol gombamód nőttek ki a lakóparkok – tette hozzá a TÖOSZ elnöke. A belső úthálózatnak főként azon részei vannak elmaradva, amik a főközlekedési közútvonalakhoz csatlakoznak.

Schmidt Jenő országosan pár száz kilométerre becsüli a földutak hosszát, amik 80 százalékán Budapest és az agglomeráció osztozkodik, míg a már kialakult struktúrával rendelkező országrészek egyre kevésbé érintettek.

Azzal kapcsolatban, mi az aszfaltozás legfőbb gátja, a szakértő emlékeztetett: az önkormányzatok bevételeinek legnagyobb része a közszolgáltatásokra megy el, tehát nem igazán marad forrásuk ilyen munkákra, maradnak hát az állami pályázatok és a céltámogatások. Utóbbit illetően viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program erre vonatkozó eleme kimondottan a külterületi földutaknak a rendberakására vonatkozik, belterületre nem.

Schmidt Jenő szerint egy terület fejlesztésekor a minimum része kellene legyen a víz, a szennyvíz, a gáz és a villany bevezetése, valamint az útépítés is, de nem az. Belterület esetében a lakóközösségeknek egyébként van arra lehetőségük, hogy aszfaltozási igényüket jelezzék az önkormányzatnak.

A más kérdés, hogy ennek elvégzésére mikor és hogyan lesz forrás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

A davosi Világgazdasági Fórumon hivatalosan is megalakult a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanács. A szervezet hatásköre messze túlmutathat a gázai háború utáni rendezésen, és a jövőben a globális konfliktusok kezelésének új nemzetközi fórumává válhat – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai szakértője az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A tagállamok egymást fojtják meg a rezsicsökkentésekkel – Brüsszel veheti a kezébe az egészet

A tagállamok egymást fojtják meg a rezsicsökkentésekkel – Brüsszel veheti a kezébe az egészet

Az európai ipar energiaár-problémája mára egyértelműen túlnőtt a 2022-es energiaválság átmeneti sokkján. Bár a nagykereskedelmi villamosenergia- és gázárak azóta stabilizálódtak, az ipari fogyasztók által fizetett árak tartósan magas szinten maradtak, ezért több kormány kedvezményes tarifákat vezetne be az ipar számára, hogy ezzel segítsék az európai versenyképességet. Ugyan ez könnyen indokolható lépésnek tűnik, tagállamonként nagyon eltérő, hogy mekkora támogatásokat engedhetnek meg maguknak, ezért könnyen belső összeférhetetlenségekhez vezethet, ha nem épül ki egy rendszer az uniós országok rezsicsökkentési dömpingjére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×