Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Módosítókkal megy neki a költségvetésnek az ellenzék

Módosító indítványok tucatjait nyújtja be az ellenzék a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz, mert úgy vélik, hogy a 2023-as büdzsé javarészt brutális megszorításokat tartalmaz. Ez utóbbit a kormányoldal visszautasította.

A DK-s Arató Gergely szerint a 2023-as költségvetés egy brutális Orbán-csomag, amely minden korábbinál több pénzt vesz ki a magyar emberek zsebéből és többet hagy a fideszes oligarcháknál. Az ellenzéki politikus frakciója egyebek mellett kezdeményezi, hogy a kormány jövőre 60 milliárd forintot fordítson a panelprogram folytatására.

A Jobbik a többi között a települések karbantartására és a méhészek támogatására költene többet - jelezte Bencze János.

A Momentum 250 milliárd forintot javasol a pedagógusok fizetésemelésére és 15 milliárdot az állami egyetemek bérfejlesztésére - közölte Szabó Szabolcs.

Az MSZP azzal javítana az önkormányzatok helyzetén, hogy a gépjárműadó-bevételt teljes egészében náluk hagyná - ismertette pártja egyik módosító indítványát Szabó Sándor.

A Mi Hazánk képviseletében Apáti István azt javasolta, hogy az extraprofitadót vessék ki a vakcinagyártókra is a kaszinókra is. A devizaadósok helyzetének javítása érdekében pedig a kilakoltatási és ingatlanárverési moratórium meghosszabbítását szorgalmazta.

A Párbeszéd a környezetvédelemre, az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének támogatására, a környezeti károk elhárítására, az állatvédelemre és a víziközmű-hálózat korszerűsítésére költene többet - mondta Szabó Rebeka. "Mi azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetés nem szolgálja egyáltalán a családok védelmét, sőt nagyon aggasztónak találom, hogy ez egy kifejezetten megszorító költségvetés lesz. Ez a költségvetés az Orbán-kormány több ezer milliárdos megszorító csomagja – amit egyébként szerintem Bokros Lajos is megirigyelhetett volna –, és attól tartok, hogy ennek a hatásait a magyar családok is érezni fogják" - mondta felszólalásában.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc úgy reagált a kritikákra, hogy az emberek mára elfelejthették a megszorítás szót, mert olyan csak a baloldali kormányok idején volt. Az ellenzéki képviselőkhöz fordulva közölte: "Másfél napja már sem hallunk önöktől, minthogy megszorításról beszélnek. De minek hívják önök azt a megszorítást, amit 2008-2009-ben csináltak, ha ezt megszorításnak merik nevezni ebben a költségvetési vitában".

A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint az ellenzék megszorítónak nevezi a költségvetést, de nem tud olyan konkrét intézkedést említeni, amely hátrányosan érintené a családokat. Banai Péter Benő azt a kifogást is visszautasította, amely szerint a kormány nem spórol magán, ugyanis éppen ezért fognak vissza állami beruházásokat, ami takarékossági intézkedés. Ha pedig az ellenzéknek valóban fontos az energiahatékonyság és a környezetvédelem, akkor támogassa a paksi projektet, jelentette ki az államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×