Infostart.hu
eur:
385.62
usd:
331.22
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 17-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

"Vármegye", választások - Tizenegyedszer is módosulhat az alaptörvény

A Fidesz frakció benyújtotta az ehhez szükséges javaslatot.

Benyújtotta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté indítványa szerint az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával, valamint a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változna.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek következő, 2024. évi választását október helyett áprilisban, májusban, júniusban vagy júliusban lehessen megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni - olvasható a javaslat indoklásában.

"Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik."

Kocsis Máté javaslatának indoklásában felidézi, hogy az idei országgyűlési választás és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős, több mint 10 milliárd forintos költségmegtakarítást eredményezett. "Ezért a javaslat az európai parlamenti képviselők választásának és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának egy időpontban történő megtartását írja elő."

A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: "a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik".

Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. "A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti."

A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése - tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.

A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×