Orbán Balázs rámutatott arra, hogy a bankoktól, az energiacégektől, a kiskereskedelmi láncoktól, a telekommunikációs és gyógyszeripari vállalatoktól különadók, extraprofitadók és célzott befizetési kötelezettségek révén beszedett összegek közvetlenül vagy közvetetten a lakosság és a hazai vállalkozások védelmét szolgálták.

A nemzeti oldal és a baloldal gazdaságpolitikájának egyik legélesebb választóvonala az a kérdés, hogy mennyire kell bevonni a globális tőkét a közteherviselésbe, illetve ki viselje a válságok terheit: a magyar családok vagy a kiemelkedő nyereséget termelő nemzetközi nagyvállalatok – közölte a politikus.

Ismertetése szerint a bankszektorban a 2010-ben bevezetett bankadó évi több száz milliárd forintos befizetést eredményezett. A tranzakciós illeték szintén évi több száz milliárd forint bevételt jelent. A 2022-től bevezetett banki extraprofitadó újabb jelentős forrást biztosított.

A devizahiteles elszámolás, az árfolyamgát, a kedvezményes végtörlesztés, valamint a Nemzeti Eszközkezelő program több mint 35 ezer család lakhatását stabilizálta. A 2020 és 2022 közötti hitelmoratórium több ezer milliárd forintnyi azonnali likviditást hagyott a háztartásoknál és a vállalkozásoknál – sorolta.

Az energetikai szektorban a „Robin Hood”-adó, illetve az Ural-Brent olajok árkülönbözetére kivetett extraprofitadó biztosították a rezsivédelmi rendszer fenntarthatóságát, valamint az üzemanyagárstop finanszírozását 2021 novembere és 2022 decembere között – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Orbán Balázs hozzátette, a kiskereskedelmi adó érdemi költségvetési hozzájárulást jelent. Az árstopok, a kötelező akciózás és az árréscsökkentés az inflációs időszakban közvetlen árleszorító hatást gyakorolt több tucat alapvető élelmiszer esetén.

A telekommunikációs szektorban a percalapú távközlési adó, valamint a 2022 és 2024 közötti extraprofitadó biztosított többletforrást. A 2025-2026-os önkéntes díjkorlátozás becsült hatása mintegy 41 milliárd forint megtakarítást jelent a háztartások számára – fogalmazott. Hozzátette, a gyógyszergyártók különadója, illetve a gyógyszerforgalmazók befizetési kötelezettsége egészítette ki a költségvetési bevételeket, miközben 2025-től önkéntes ár- és árréskorlátozás lépett életbe több tucat készítmény esetén.

„Társadalmi felelősségvállalásnak, a közteherviselés kiterjesztésének nevezzük, hogy 2010 és 2025 között a kormány 14 956 milliárd forintot vont be ezektől a cégektől, idén pedig további 1 922 milliárd forintot” – jelentette ki.

Ezek a vállalatok nem mentek tönkre, továbbra is nyereségesen működnek, de a források egy részét a családtámogatásokra, a rezsivédelmi rendszerre, a 13. és 14. havi nyugdíjra, a vidéki fejlesztésekre és az otthonteremtési programokra fordítottuk

– ismertette Orbán Balázs. A politikus szerint ha nem a nemzeti kormány gazdaságpolitikai iránya érvényesült volna az elmúlt időszakban, ma közel 15 ezer milliárd forinttal több maradt volna a multinacionális vállalatoknál. Ez konfliktusokat generál, a nagytőke egy része ezért a Tisza Párt mögé állt be. A következő évek tétje az, hogy fennmarad-e ez a modell, vagy megkezdődik a visszarendeződés – mutatott rá.

„Ha hagyjuk, hogy a Tisza–Brüsszel–nagytőke-koalíció kormányra kerüljön, az elsődleges céljuk az lesz, hogy megakadályozzák, hogy bevonjuk tőlük a 2026-ban esedékes 1922 milliárd forintot. Ha ez sikerül, megkezdik annak a 14 956 milliárd forintnak a visszagyűjtését, amit eddig elvettünk, és odaadtunk a magyar embereknek” – írta Orbán Balázs.

„Vagyis, ahogy Orbán Viktor fogalmazott az évértékelő beszédében: ki fogják zsebelni a magyar családokat. Ez a választás tétje. A nemzeti kormány terve, hogy ezt meg fogjuk akadályozni – ezért a Fidesz a biztos választás” – fogalmazott a miniszterelnök politikai tanácsadója.