Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az újonnan átadott kormányablak a dunakeszi Verseny utcában 2021. szeptember 1-jén.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Jelentős leépítés jöhet az állami szektorban

Harmincmilliárd forintot terveznek így megspórolni.

„A központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből” 30 milliárd forintot akar megspórolni a kormány – szúrta ki a Népszava a jövő évi büdzsé tervezetében. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy bármelyik állami hivatal, minisztérium vagy háttérintézmény kénytelen lehet megválni több dolgozójától.

„Egyre több jelzést kapunk arról, hogy a komoly leépítést terveznek a kormányhivatalokban, amelyekben több mint 37 ezren dolgoznak” – mondta a lapnak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné. Információik szerint a kormányhivatalokat nem egységesen érintik majd a kirúgások. Tíz százalék fölötti létszámcsökkentési tervekről tudnak Szabolcsban, de a fővárosi szervezethez nem nyúlnának.

A Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség úgy fogalmazott: „A kormány elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett. 2018-ban egy nagy létszámleépítést már végrehajtottunk. Továbbra is az a célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van.”

Felidézik, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter nemrég arról beszélt, hogy idén 581 milliárd forintot takarítanak meg a tárcák, jövőre pedig újabb 500 milliárddal lesz kevesebb elkölthető pénzük. A lap állítása szerint a járási és megyei kormányhivatalokból érkező üzenetek alapján azonban a lefaragás elsősorban nem az egyre inkább gyarapodó központi apparátus létszámának csökkentését, sokkal inkább a vidéki hivatalok és intézmények munkatársainak elbocsájtását jelentheti.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×