eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Stack of banknotes as background (Hungarian Forint) 20000 forint banknotes Ferenc Deak close up as a background. Europe Hungary. The all-seeing eye motif.
Nyitókép: Jozsef Zoltan Varga/Getty Images

Kicsontozta a 2023-as büdzsét a Költségvetési Tanács

Egyetértését megadja, de pontosításokat is igényel - a következő területeken.

A 3,5 százalékos jövő évi költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve az adóváltozásokat és a kiadások csökkenését részletesen kidolgozzák - közölte a Költségvetési Tanács (KT) a 2023-as költségvetés tervezetének áttekintését követően pénteken. A három fős testület egyhangú véleményezésében jelezte, hogy egyetértését megadja, de pontosításokat is igényel.

A KT helyes lépésnek nevezte, hogy jövőre a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik.

A testület szerint megvalósulhat a költségvetési törvényjavaslat tervezetében szereplő, az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő, 4,1 százalékos gazdasági növekedés.

A növekedésben lefelé mutató kockázatot jelenthet

  • a járvány visszatérése,
  • a háborús konfliktus hatásai, valamint
  • a külkereskedelmi mérleg további romlása

- jelezték.

Megállapították, hogy a GDP-arányos strukturális hiány tervezett mértéke az ESA hiánynál magasabb, 4,5 százalék; a strukturális egyenleg részletes levezetését ugyanakkor nem tartalmazza a tervezet. Kérték ennek szerepeltetését a törvényjavaslat benyújtásakor.

Az államadósság-mutató az alaptörvény előírásával összhangban 2023-ban tovább csökken: a tervezet szerint a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra - írták.

Üdvözölték, hogy az államadósság-kezelés jövőre is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását enyhe növelése mellett, a hazai befektetői kör bővítését, így a lakosság részvételének növelését az államadósság finanszírozásában, valamint az államadósság futamidejének növelését.

A nominális államadósság a törvénytervezetben a hiány jelentősen - 1600 milliárd forinttal - meghaladó mértékben emelkedik,

amiről a törvénytervezet nem tartalmaz indoklást. A tanács kérte ennek pótlását is a törvényjavaslat benyújtásakor.

A grémium pozitívan értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, és a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik. Az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevételi intézkedések, különösen az extraprofit-adók révén - írták.

A tanács arra kérte a költségvetés készítőit, hogy a májusban bejelentett adóbevétel-növelő intézkedések részletes alátámasztását legkésőbb a törvényjavaslat benyújtásakor pótolják.

Jelezték, hogy a költségvetési hiány csökkentésében a kiadások mérséklése jelentős súlyt kap, de ennek kifejtése sem szerepel a tervezetben. A tanács kérte ennek ismertetését is a javaslat benyújtásakor.

A kiadások azt tükrözik, hogy a költségvetés fókuszában 2023-ban is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll. Ezeken túl jelentős szerepet kap a hon- és rendvédelem és a menekültek megsegítése - összegezték.

Felhívták a figyelmet arra:

uniós forrásokból 2023-ban 2057 milliárd forintra számít a tervezet,

az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási előirányzata ezzel szemben 3408 milliárd forint (a különbözet főként a megelőlegezéséből adódik). A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus 40 milliárd eurót meghaladó forráskeretéhez való hozzáféréshez a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás szükséges - szögezték le.

A KT a kormány figyelmébe ajánlotta azt a lehetőséget, hogy az előfinanszírozás éven túli összegét csökkentse a kohéziós és vidékfejlesztési programok fejlesztései előfinanszírozásának szakaszolásával, szigorúbb előkészítettségi feltételekhez kötésével, rangsorolásával, illetve a hitelfelvétel ösztönzésével.

Az így felszabaduló összeget célszerű lenne a tartalékok növelésére fordítani a költségvetési célok elérését fenyegető számos kockázat miatt - vélekedtek.

A 2023. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetet május 26-án Varga Mihály pénzügyminiszter küldte meg a KT elnöke részére. A KT elnöke Kovács Árpád, tagjai Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×