Csütörtökön fél tíztől választja meg az Országgyűlés az új köztársasági elnököt. Áder János második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le, az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra, utódját a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal kell megválasztani.

A Fidesz-KDNP államfőjelöltjét Orbán Viktor miniszterelnöke, a Fidesz elnöke nevezte meg december 21-i sajtótájékoztatóján, és akkor derült ki, hogy Novák Katalinra, a családokért felelős tárca nélküli miniszterre esett választás. Ő lehet az első nő, aki közjogi méltóságot tölthet be Magyarországon, és ha megválasztják, ő lehet az eddigi legfiatalabb is, aki betöltheti a posztot. A sikere borítékolható, hiszen a jelölt megválasztásához első körben kétharmados többség szükséges, és ezt a kormánypártok biztosítani is tudják.

A rendszerváltás után öt köztársasági elnöke volt Magyarországnak: Göncz Árpád (1990–2000), Mádl Ferenc (2000–2005), Sólyom László (2005–2010), Schmitt Pál (2010–2012), Áder János (2012–2022).

A jelöltek

Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden, Novák Zoltán és Mohácsy Katalin orvosok második gyermekeként. Veres Istvánnal húsz éve kötött házassága alatt három gyermeknek adott életet: Ádámnak, Tamásnak és Katának.

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Közgazdász. Élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban.

Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter.

Alakítója a magyar családpolitikának. Számos családtámogatási lehetőség ösztönzője, kezdeményezője a Budapesti Demográfiai Csúcsnak és megálmodója a Stipendium Peregrinum ösztöndíjnak. Több családpolitikai írás mellett szerkesztője az „…Ami a miénk” ötven írás a családról című kötetnek.

A Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul. Hosszútávfutó. Keresztény hitét református közösségben gyakorolja.

Az ellenzéki pártok nehezebbn jutottak döntésre, sokáig még az sem volt biztos, hogy jelöltet állítanak, hiszen alapvetően a közvetlen köztársaságielnök-választást támogatnák. Több név is felbukkant, a közös miniszterelnök-jelölt például Iványi Gábor metodista lelkészt támogatta volna, de végül a hat párt február 14-én Róna Péter mellett tette le a voksát, és ezzel a döntéssel még a saját köreiben is heves vitákat és vihart kavart, többek között Simor András, Király Júlia, Vásárhelyi Mária, Gábor György, Lattman Tamás, Nagy Boldizsár is hevesen kritizálta jelölését.

Róna Péter Miskolcon született 1942-ben, édesapja a magyar légierő főhadnagya volt. Eredetileg képzőművésznek készült.

1956 decemberében édesanyjával Ausztriába menekült, 1957-ben Washingtonban telepedtek le. 1964-ben végzett a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol közgazdaságtant, illetve gazdaságtörténetet tanult, majd ösztöndíjjal az Oxfordi Egyetemen jogot hallgatott.

Több mint húsz évet dolgozott a Schroder csoportnál, 1985-ben az IBJ Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatója lett.

1990-ben, hazatérése után 2004-ig a NABI buszgyártó cég magyarországi leányvállalatának alapító elnöke, valamint az Első Magyar Alap elnök-vezérigazgatója.

Tiszteletbeli professzora az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának. Vendégtanár az oxfordi domonkos-rendi Blackfriars Hall-ban, ahol 2010-ben a tanári kar rendes tagjává választották.