eur:
402.56
usd:
348.29
bux:
0
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor: ez az utolsó, történelmi lehetőségünk

Az agrárkamarák évnyitóján tartott beszédet a miniszterelnök, érintve a háború miatt Oroszország ellen hozott szankciókat, az élelmiszeriparban tervezett hatalmas átalakulást és a nemzeti szuverenitás több kérdését.

A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombat délelőtt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán felszólalva Orbán Viktor.

Magyarország nyitott kereskedelmi rendszerének működése most elnehezült. Az ország célja a béke, hogy a háború miatt beszűkült piacok legalább egy részét vissza lehessen szerezni - jelentette ki.

"A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból" - mondta Orbán Viktor. A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy "a háború árát a magyarokkal fizettessék meg".

Ez a szankció most más:

A Nyugat által elrendelt szankciók nekünk is fájni fognak;

ha szerencsénk van, akkor nekünk fog kevésbé, de erről senki nem tud semmi biztosat mondani - fejtette ki a miniszterelnök. Olyan nemzetközi intézkedések várhatók ugyanis elsősorban a háborút megindító Oroszországgal szemben, amelyek következményeit a Nyugattal együtt Magyarország is viselni fogja.

Mint mondta, az egyre emelkedő energiaárak minden gazdasági szereplőt nehéz helyzet elé állítanak. Ez rossz, a gazdálkodókat nem tudjuk védeni (a családokat igen, a rezsicsökkentéssel), de van ennél rosszabb is: ha nincsen energia, mert akkor megáll a gazdaság vagy annak bizonyos szegmensei. Ezért Magyarországnak az érdeke, hogy a szankciók ne érintsék az energiaellátás biztonságát - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki szavait. Olyan szankciók lennének jók, amelyek nem hajtják fel az energia árát. Nem lehetetlen, hogy ez sikerüljön - jegyezte meg.

Az agrárexportot kevésbé érinti az ukrajnai háború: Oroszországba a teljes volumen 2, Ukrajnába 1,8 százaléka megy. Ez öt százalék alatt van, nem jó, de kibírható - értékelt.

Az agrárimportnál sokkal rosszabb a helyzet: Oroszországból nyersanyagoknál (benne a műtrágya és takarmány is) a teljes behozatal 7, Ukrajnából 8,8 százalékos a részesedés a teljes volument tekintve. Ez összesen mintegy 15 százalék, ami már sok, nem olyan egyszerű megoldani a helyzetet. Mint mondta, az agrárminiszterrel folyamatosan követik a helyzetet, szombat délután is várható kormányhatározat az ügyben. (Mint ismert, a gabonakivitel korlátozásáról már döntött a kormány.)

Mint mondta, a nemzeti élelmiszeripar a következő években az egyik legfontosabb olyan terület lesz, ahol a kormánynak tennivalója van.

Magyarországon 5,3 millió hektár jó termőföld van, amit 2,7 millió ember tulajdonol, ám csupán 170 ezer agrárvállalkozás műveli - ez utóbbi kevés. Zömük, 80 százalékuk ráadásul kicsi, többnyire családi vállalkozás. Ennek a helyzetnek az előnye, hogy ezek a kkv-k a vidéki élet tartóoszlopai, egzisztenciát adnak és kultúrát teremtenek maguk körül. "E felelősségteljes kulturális hozzájárulás nélkül Budapest-ország lennénk, de úgy nem lehet túlélni. Nagyon büszkék vagyunk a fővárosunkra, de csak Budapest-országként Magyarország nem tud fennmaradni." A helyzet hátránya, hogy itthon a kis és közepes családi vállalkozások tőkeszegények. A kkv-k tőkeerejét fejleszteni kell.

Az agrárgazdaság is a technológia és innováció felé megy, ahhoz pedig még a hagyományosnál is sokkal több pénz kell.

Emellett három veszélyt kell elhárítani:

1. ha a feldolgozóipari cégek zömében külföldi kézben vannak (ma ez a helyzet)
2. ha a feldolgozók nem engedik, nem akarják, hogy a családi vállalkozók hozzáférjenek fair áron a feldolgozókapacitásokhoz
3. ha az élelmiszeripari feldolgozó nagyvállalkozó termőföldet akar szerezni, mert "ezzel módosulna a kicsi és nagy tulajdonosok elmúlt években beállított egészséges aránya".

"A feldolgozóiparban sajnos elsöprő külföldi tulajdon van, pedig mi szeretnénk itt lenni. Ehhez a magyar élelmiszeripart meg kell erősíteni, amihez pénz kell, és itt nyer értelmet az a szám, amiről Jakab István beszélt előtte és az agrárfinanszírozás új rendje lesz a választások után" - mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a korábbi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra emelte az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított nemzeti kiegészítő forrás mértékét. "A nemzeti, az uniós és a várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut az agráriumba. Ez háromszor annyi, mint amennyi eddig volt.

Ez az utolsó történelmi lehetőség, ha nem ragadjuk meg, a versenytársaink elhúznak mellettünk,"

mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ezzel a sok pénzzel el kell oda jutnunk, hogy az élelmiszeriparban végül a hazai feldolgozóipar 80 százalékos részesedéssel rendelkezik. (Az alapanyagtermelést és a feldolgozást is kell támogatni.) Ha ez teljesül, csak akkor lehet 80 százalékos arányú a magyar termékek aránya a teljes élelmiszer-fogyasztáson belül.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megnövekedett sugárzást mértek Iránban, teljes a káosz a perzsa államban - Híreink a Közel-Keleti konfliktusról kedden

Megnövekedett sugárzást mértek Iránban, teljes a káosz a perzsa államban - Híreink a Közel-Keleti konfliktusról kedden

Egyre több sajtóorgánum írja meg azt, hogy Irán az izraeli bombázások hatására talán mégis hajlandó lenne tárgyalni a békéről. Izraelben felmerült annak a lehetősége, hogy mégis végezzenek Ali Hámenei ajatollahhal. Teherán az éjszaka folyamán csak minimális ellentámadásokat indított, hajnalban már elhagyhatták az izraeli városok lakói az óvóhelyeket. A NAÜ szerint megsemmisültek a natáni urándúsító centrifugái. Cikkünk folyamatosan frissül az izraeli-iráni konfliktus ötödik napjának legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×