eur:
414.01
usd:
396.61
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2018. november 23-án.
Nyitókép: MTI/Balazs Mohai

Orbán Viktor: ahol most tartunk, az a krízis eleje

A miniszterelnök hosszabb interjút adott a Kossuth rádióban péntek reggel. Azt mondta, az ukrajnai háborút magyar szemüvegen keresztül kell nézni, a segítségnyújtást pedig V4-es alapon kell megszervezni, mivel Brüsszelre akkor lehet számítani, ha beszélni kell, de ez a cselekvés ideje.

Interjút adott péntek reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök – a teljes interjút ITT lehet meghallgathatni –, aki csütörtökön az ukrán-magyar határon járt, ahol 8 nap alatt 140 ezer ember lépett át befelé.

"És még többen is jönnek majd. Ahol most tartunk, az még csak a krízis eleje.

Tipikusan Ukrajna belső területeiről jönnek, egyre többen, harmadik országhoz tartozók is,

a harkivi egyetem diákjairól lehet szó" - mondta.

Beszámolt arról is, hogy a harmadik országbeliek ideérkezve a hazájukba fognak távozni, "Indiába, Kínába, Nigériába".

Kárpátaljáról szólva elmondta, nagyon nagy érték, hogy "nem katonai terület".

"Vannak nemzetbiztonsági teendőink és vannak humanitárius teendőink" - fogalmazott. "Az adatokból azt látom, hogy az ideérkezők 70-80 százaléka tovább megy, vannak, akiket várnak akár itt, akár Ausztriában, akár Lengyelországban, akár másutt. Akik jönnek, azoknak szállást kell biztosítani, étkezést és oktatást is később. Jönnek oltatlanok is, őket be kell oltani" - folytatta.

Az egyházi szervezetek munkáját pedig kiválónak nevezte a határon.

Megkezdte a kormány a tárgyalásokat a magyarországi munkáltatókkal is közben, hogy akik Magyarországra jönnek, három hónapon belül - ha kell - munkát tudjanak kapni.

Hogy az EU intézményei hozzájárulnak-e az ország menekültügyi költségeihez.

"Ha beszélni kell, Brüsszelre lehet számítani... én nem tudom, mi a Jóistent csinálnak ott"

- mondta, hozzátéve, ha cselekedni kell, a nemzetállamokra lehet számítani, "hagyjuk is ezt a problémát, a problémát megoldjuk mi magunk" - szögezte le.

Emlékeztetett, a háború előtt is arról beszélt, hogy békére van szükség.

"Nem véletlenül volt Magyarország is békepárti hosszú évek óta. Nem véletlenül mondtuk a krími helyzet után is, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani, mert elgennyesedik a seb. Ez is történt. Mindent megtettünk az elmúlt években, ennyire futotta."

Szerinte most a V4-ekkel kell egy közös menekültpolitikát kialakítani, ez hatékonyabb lesz, mint a brüsszeli fellépés.

Megítélése szerint néhány év múlva "egy másik Európában fogunk élni".

A magyar haderőfejlesztésről szólva elmondta, hogy aki békét akar, annak szövetséges kell, ehhez készen kell állni, hogy megvédjük magunkat, mert

a NATO nem fog megvédeni bennünket, ezt gondolni tévedés is.

"Mi időben kezdtünk a haderőfejlesztésben, de emlékezhetünk rá, 2010-ben le volt gatyásodva az ország, sok dolog volt, amit a hadsereg újjáépítése előtt rendezni kellett. Ahogy levegőhöz jutottunk, óriási baloldali össztűzben elkezdtük a hadsereg fejlesztését, nem nézünk ki olyan rosszul, mint tíz évvel ezelőtt,

betonszilárdságú védelmünk van, egy veszély van, ha a saját butaságunk miatt belesodródunk ebbe a háborúba"

- fejtegette.

"Stratégiai nyugalmat" ajánl most mindenkinek Orbán Viktor, miközben mindenki felzaklatott állapotban van.

"Egy ilyen zaklatott helyzetben könnyű hibázni, ezért mondom azt, hogy nyugalom. Azt látom, hogy a baloldal a háború oldalán áll, akkor is, ha nem tudja. Fegyvert küldeni azt jelenti, hogy akivel szemben azt használják, annak ellenségei leszünk" - húzta alá. "Észnél kell lenni, nem lehet összevissza beszélni,

nem lehet a nyugati barátainknak szimpatikus nyilatkozatokat tenni, ez most nem annak az ideje, a konfliktust magyar szemüvegen keresztül kell nézni"

- hangsúlyozta a miniszterelnök.

"Följelentésnek" tartja a magyarok ellen azt a kijelentést, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok. "Ez a legközvetlenebb veszélyt hozza az ott élő magyarok fejére. Ezeket a kijelentéseket sürgősen abba kell hagyni. Ha az országot belevisszük egy háborúba, a kampányban leromboljuk az ország kialakított pozícióit. Háborúban sosem a kampányszempont az első, hanem a nemzeti érdek. Ma a legfontosabb a béke, a biztonság, és hogy kimaradjunk ebből a háborúból.

Közvetlen nehézségnek nevezte a Sberbank csődjét, "összességében a pénzek nagy részét nem fogják visszakapni a betétesek, ez a magyar gazdaságnak is fáj".

A szankciók miatt közben az energiaárak is emelkednek, ezért most "védeni kell a családokat a rezsicsökkentéssel", ami a pénzügyminiszter feladata.

Kihívás az infláció is, ebben a jegybank és a kormány összefogásának lesz szerepe Orbán Viktor megítélése szerint.

"Újra kell kalkulálni mindent, bevételeket, kiadásokat, egész Európában,

de ezt most még nem látjuk, mert nem tudjuk, mikor ér véget a háború. Minél jobban elhúzódik a háború, annál nagyobb a baj" - mondta még.

Bejelentette, "legyőztük az ötödik hullámot", de eddig négyszer felállt a "padlóra küldött" vírus.

"Visszatérünk valahogy a járvány előtti egészségügyi állapotokhoz, mindenki figyeli, hogy lesz-e következő hullám, de szakaszgyőzelmet arattunk, meg is lehet ünnepelni. De dologtalan nem lesz a kormány a következő hetekben sem" - zárta gondolatait.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×