Infostart.hu
eur:
364.45
usd:
331.02
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Szavazó az országgyűlési képviselő-választáson a Vasvári Pál Gimnáziumban kialakított szavazókörben Nyíregyházán 2018. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Nem tévedés, 270 párt vág neki a választási folyamatnak

Az Országos Bírósági Hivatal tett erről bejelentést. Nyilvánvalóan sokan elbuknak az ajánlási folyamatban.

Mintegy 270 párt indulhat az április 3-ai országgyűlési képviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint.

Az OBH nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel.

Tavaly 58 pártot, míg 2022-ban eddig ötöt jegyeztek be jogerősen. 2018 óta 172 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből csak 34-et töröltek az OBH nyilvántartása szerint.

A 2018-as országgyűlési választás előtti évben 70 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116, 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.

A pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hét még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.

A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint a felszámolási eljárás 2021. július 1-jén indult. A rendszerváltás idején, 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének é

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

A hétvégén előkerült készpénzmilliárdok ügye hétfőn is a magyar belpolitika legfontosabb témája maradt. Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában kitért a Seszták Miklóshoz kapcsolódó eljárás során lefoglalt 6,5 milliárd forintra, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője ismét a volt miniszter országgyűlési képviselői mandátumáról való lemondását sürgette. A kormányfő a korábbi kabinetek tevékenységének átvilágításáról szintén beszélt, és közölte, hogy eddig 64 ügyben tettek feljelentést. Mindeközben az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés vitája is megkezdődik, amelyet a KDNP azzal támadt, hogy a középosztály lesz a vesztese. Cikkünkben követjük a legfontosabb fejleményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×