Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Aerial view Sunrise Scene of Budapest with Hungarian parliament building in Hungary
Nyitókép: Ratnakorn Piyasirisorost/Getty Images

Rendkívüli évnek ígérkezik 2022 a magyar belpolitikában

Országgyűlési választás, államfőválasztás, népszavazások, járványügyi veszélyhelyzet.

2022 legfontosabb politikai eseménye a tavaszi országgyűlési képviselő-választás lesz.

Hat ellenzéki párt, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum 2021 őszén összefogott és előválasztást rendezett, amelynek köszönhetően minden egyéni választókerületben egy közös képviselőjelöltet indítanak, és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester személyében megtalálták Orbán Viktor miniszterelnök kihívóját is. Az ellenzéki jelölt úgy véli, ha rá szavaznak, akkor akár kétharmaddal is legyőzhetik a Fidesz, és „lesz valódi rendszerváltozás”, ellenkező esetben a kérdés csak az, hogy a Fidesznek lesz-e újra kétharmada.

A kormányoldal hónapok óta erőteljesen támadja Márki-Zay Pétert és az ellenzéki összefogás valódi vezetőjének tartott Gyurcsány Ferenc DK-elnököt. Maga Orbán Viktor azonban egyelőre, nyilvánosan legalábbis nem foglalkozik a választással. A miniszterelnök a december 21-i Kormányinfón úgy fogalmazott: „választási kérdésekkel majd a választási kampányban fogunk foglalkozni, addig csak kormányzati kérdésekben tudok rendelkezésre állni.”

Az országgyűlési képviselő-választás várhatóan áprilisban lesz, az időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Ez a feladat még Áder Jánosra vár, utána azonban már érkezik a hivatali utódja; mivel a Fidesznek kétharmados többsége van az Országgyűlésben, nem kétséges, hogy májustól a kormánypárt jelöltje lesz a Sándor-palota új lakója. Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva árulta el Novák Katalin jelölését.

2022-ben több népszavazást is rendeznek: a kormány a gyermekvédelmi törvényről, az ellenzék pedig a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról kérdezi meg a polgárokat. Várhatóan az országgyűlési képviselő-választás napján, ugyanis egy új törvénymódosítás már lehetővé teszi ezt. Az indítványt az ellenzék terjesztette be és a parlamentben a Párbeszéd képviselője, Kocsis-Cake Olivio ismertette, majd a T. Ház 183 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. A jogszabállyal eltörölték azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.

2022 első felében még minden bizonnyal a koronavírus-járvány is meghatározza a politikát. Az Országgyűlés kormánypárti többsége júniusig meghosszabbította a pandémia miatt elrendelt veszélyhelyzetet, de a választást és a népszavazásokat a rendkívüli jogrend idején is megtartják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×