Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára Budapest legújabb iskolája, a II. kerületi Gyermekek Háza új épületének átadásán 2021. augusztus 31-én. Az építkezést a kormány 5,3 milliárd forinttal támogatta, és ez nem csak azt tette lehetővé, hogy új épületbe költözzenek, hanem azt is, hogy az intézmény gimnáziumi tagozattal bővíthesse profilját.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Maruzsa Zoltán: nem vagyunk abban a helyzetben, hogy oltatlanok tömegei tanítsanak

A kormányzat nem számít komoly működési problémákra az oltást elutasító pedagógusok szabadságolása miatt – mondta a köznevelési államtitkár.

Maruzsa Zoltán a Népszavának adott interjúban kifejtette: bízik abban, hogy az eddig még oltatlan pedagógusok is élni fognak a lehetőséggel az év végig, ámbár nem tart attól, hogy a kiesők miatt összeomlana a rendszer. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban. Sok emberrel találkoznak, gyerekekkel szülőkkel, nagyszülőkkel. […] Vagy most sikeresen lezárjuk az iskolák megvédésének a folyamatát, és a következő félév is jelenléti oktatással működhet, vagy sokkal több zárásra kerülhet sor a következő hónapokban” – fogalmazott.

A köznevelési államtitkár emlékeztetett, a pedagógusok messze az országos átlag felett oltakoztak 2021 tavaszán, a részükre szervezett oltási kampányban. Most,

decemberben minden nap 300-400-an vették fel közülük az oltást,

de végleges adatok csak január elején lesznek – tette hozzá. Maruzsa Zoltán.

Az 5–11 éves korosztály oltására kitérve úgy fogalmazott, az érintett 600 ezer gyerek közül viszonylag keveseket oltottak be, de nem tartja meglepőnek, hogy a szülők megfontoltak, és egy kicsit kivárnak. „A köznevelésben tanuló 12 évesnél idősebbek 55 százaléka van beoltva a legutóbbi statisztikák szerint, ez egy egész jó adat, de az alsóbb évfolyamokban ennél szerintem alacsonyabb lesz” – fogalmazott a köznevelési államtitkár.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy mi lenne, ha az operatív törzs helyett az iskolaigazgatók dönthetnének az esetleges digitális oktatás elrendeléséről, Maruzsa Zoltán azt mondta: ezt kifejezetten elvi kérdésnek tekintik, hiszen a minisztérium is szeretné látni, hogy mi történik az iskolákban. Plusz, egy iskolaigazgató nem járványügyi szakember, ezért ezt a döntés célszerűbb az operatív törzsre bízni helyettük – érvelt, megjegyezve: „higgye el, nem döngeti nálam háromezer igazgató az ajtót, mert minden járványügyi döntést ők szeretnének meghozni”.

Az interjúban szóba került mások mellett még a tömeges tesztelést kérdése az iskolákban és a szakszervezeti követelések is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×