Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatót tart a Magyar Állandó Értekezlet végén a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Június elsejéig hosszabbítaná meg a veszélyhelyzetet a kormány

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjedelmes salátatörvényben kezdeményezi a hosszabbítást. Parlamenti választást és népszavazást lehet tartani rendkívüli jogrend idején is.

Törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a módosítások legfontosabb intézkedése az, hogy a kormány 2022. június elsejéig meghosszabbítaná a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetet, a többi módosítás pedig ehhez kapcsolódik.

A törvényjavaslat három szakasza is sarkalatosnak minősül, ezért az elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges.

A rendkívüli jogrend arra adja meg a lehetőséget a kormánynak, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsan reagáljon. Az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A javaslat általános indokolása szerint az új vírusvariánsok korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte. A negyedik hullámban, annak kiszámíthatatlansága miatt, elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának meghosszabbítására 2022. június 1. napjáig azért van szükség, mert "így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni". Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Az indokolásban az is szerepel, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja. Az országos népszavazás a veszélyhelyzet alatt is lebonyolítható.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 22. 07:44
×
×