Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatót tart a Magyar Állandó Értekezlet végén a fővárosi Várkert Bazárban 2019. november 15-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Június elsejéig hosszabbítaná meg a veszélyhelyzetet a kormány

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjedelmes salátatörvényben kezdeményezi a hosszabbítást. Parlamenti választást és népszavazást lehet tartani rendkívüli jogrend idején is.

Törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a módosítások legfontosabb intézkedése az, hogy a kormány 2022. június elsejéig meghosszabbítaná a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetet, a többi módosítás pedig ehhez kapcsolódik.

A törvényjavaslat három szakasza is sarkalatosnak minősül, ezért az elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges.

A rendkívüli jogrend arra adja meg a lehetőséget a kormánynak, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsan reagáljon. Az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A javaslat általános indokolása szerint az új vírusvariánsok korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte. A negyedik hullámban, annak kiszámíthatatlansága miatt, elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának meghosszabbítására 2022. június 1. napjáig azért van szükség, mert "így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni". Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Az indokolásban az is szerepel, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja. Az országos népszavazás a veszélyhelyzet alatt is lebonyolítható.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×