Mint arról az Infostart is beszámolt, a Fidesz csatlakozott Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elnöke július eleji, Európa jövőjét érintő felhívásához. Orbán Viktor szerint az állásfoglalás a nemzetek, a családok és a hagyományos keresztény értékek védelméről szól.
Az Index felidézi, a kezdeményezést a következő pártok írták alá az Európai Néppárttól jobbra álló európai parlamenti frakciókból:
- Fidesz, Magyarország (frakció nélkül),
- Jog és Igazságosság, Lengyelország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
- Nemzeti Tömörülés, Franciaország (Identitás és Demokrácia),
- Liga, Olaszország (Identitás és Demokrácia),
- Olasz Testvérek, Olaszország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
- Vox, Spanyolország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
- Szabadságpárt, Ausztria (Identitás és Demokrácia),
- Flamand Érdek, Belgium (Identitás és Demokrácia),
- Bolgár Nemzeti Mozgalom, Bulgária (Európai Konzervatívok és Reformerek),
- Dán Néppárt, Dánia (Identitás és Demokrácia),
- Észt Konzervatív Néppárt, Észtország (Identitás és Demokrácia),
- Finn Párt, Finnország (Identitás és Demokrácia),
- Görög Megoldás, Görögország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
- JA (Helyes Válasz) 21, Hollandia (Európai Konzervatívok és Reformerek),
- Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Románia (Európai Konzervatívok és Reformerek),
- a litvániai lengyel kisebbség pártja (Európai Konzervatívok és Reformerek).
A közös alap és a törésvonal
A Mathias Corvinus Collegium politikatudományi kutatóműhely kutató tanára az Indexnek úgy foglalta össze a közös alapot, hogy egy-két területet leszámítva
mindannyian bizalmatlanul tekintenek a további centralizációra,
arra, hogy a közös európai intézmények a tagállamok rovására növeljék a hatásköreiket.
Ami a törésvonalat jelentheti, az a külpolitika, teszi hozzá a lap, hiszen a felsoroltak között vannak olyan pártok, amelyek például kifejezetten bizalmatlanok Oroszországgal vagy Kínával szemben, mások sokkal nyitottabb álláspontot képviselnek ebben. Hajdú András ezt a történelmi hagyományokra és a belpolitikai stratégiákra vezeti vissza.
Új EP-frakció?
Az aláírók – az Európai Parlamentben a függetlenek között ülő Fidesz-képviselőcsoport kivételével – a mérsékeltebb, EU-szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint a radikálisabb Identitás és Demokrácia (ID) frakciókból érkeznek.
A Fidesz képviselői idén márciusban léptek ki a Néppárt frakciójából, később, hosszú vitát és felfüggesztett tagságot lezárva a párt távozott az EPP-ből.
Sok millió európai polgár maradt képviselet nélkül. Európai reneszánszt akarunk, azért fogunk dolgozni, hogy a kereszténydemokratáknak legyen képviseletük és hangjuk Európában
– ezt Orbán Viktor jelentette ki áprilisban, azt követően, hogy vendégül látta Budapesten Matteo Salvinit és Mateusz Morawieckit, itt már egyértelműen az új európai konzervatív tömb létrehozása volt a téma.
A stratégiai és történelmi ellentétekből fakadó bizalmatlanság korábban akadályozta az együttműködést, és ebben szerepe volt a jobboldali vezetők közti rivalizálásnak is. Most már sokkal inkább elképzelhető, hogy a későbbiekben létrejön egy közös frakció – vélekedett az Indexnek Hajdú András, hozzátéve: ami komoly változás, hogy
a 2010-es években a hagyományos pártok veszítettek bázisukból, a kisebb támogatottsággal bíró jobboldaliak pedig növekedni tudtak.
„Németországon kívül az EU más, nagyobb tagállamaiban a Néppárt tagjai nincsenek kormányon (Franciaország, Lengyelország, Spanyolország), vagy legalábbis koalíciós szerepvállalás esetén sem adnak kormányfőt, mint például Olaszországban.
A szakember érvelése szerint a marginális szereplők erősödése és a lehetőség arra, hogy hatalmi pozícióba kerüljenek, megváltoztatta a gondolkodásmódjukat, ez beszűrődött a nemzetközi színtérre, és fontossá vált, hogy milyen európai szintű partnerségeket kötnek.
Intézményesített formáról viszont nem esett szó a deklarációban, amely kimondja: „azt akarjuk, hogy ez a közös dokumentum legyen kulturális és politikai munkánk alapja”.
