Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: a gyermekvédelmi törvény miatt nincs egyezség a helyreállítási alapról

A kormány nem kereste ezt a konfliktust - közölte a tárcavezető.

A gyermekvédelmi törvény miatt késlelteti az Európai Bizottság a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírását a magyar kormánnyal - írta az igazság-ügyminiszter Facebook-oldalán.

Ursula Von der Leyen bizottsági elnök júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson a megállapodást aláírni a kormánnyal, mivel a szakmai egyeztetések konstruktívan haladtak - közölte Varga Judit.

Hozzátette: már megvolt az időpont, de közben az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.

Az uniós intézmények ezután erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra, "hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba. Ki akarják kényszeríteni, hogy beengedjük a szexuális propagandát a gyermekeink közé. Most ezért húzódik a csomag elfogadása. A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt" - írta a politikus.

Varga Judit közölte: a kormány nem kereste ezt a konfliktust. "Egészen egyszerűen csak önazonosak, következetesek vagyunk, az igazat mondjuk, hiszen a jó ügy mellett állunk ebben a kérdésben is: a gyermekek és a szülők jogait védjük" - közölte, hozzátéve, hogy Litvánia is hasonlóképpen cselekedett korábban.

"Nincsen magyar vita, egy európai vitáról van szó. Ez egy összeurópai konfliktus.

Ugyanakkor a magyar törvény nem európai dimenzió, nemzeti hatáskörbe tartozik. Az Alapjogi Charta is kimondja, hogy nemzeti hatáskörben van a gyermekek nevelése. Az unió ne akarjon beleszólni abba, hogyan nevelik a magyar szülők a gyermekeiket Magyarországon!" - jelentette ki.

A magyar helyreállítási terv kész, "megvannak a forrásaink ahhoz, hogy ezeket elindítsuk. Ez a pénz jár a magyaroknak, mert megdolgoztak érte"

- írta Varga Judit.

Hozzátette: a magyar gazdaság teljesítménye a rendszerváltozás óta soha nem látott mértékben, hat százalékkal nőhet, akkor is, ha az EU-tól "egyetlen fillér sem érkezik az év végéig".

A kormány nyugodt, hiszen legutóbb is másfél évig húzódtak a hétéves keretköltségvetési tárgyalások az Európai Unióban. A magyar gazdaság erős lábakon áll, ezt a bizottság is megerősítette, hiszen előrejelzésében 6,3 százalékos magyar növekedésre számít - írta.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×