eur:
411.7
usd:
392.54
bux:
79948.78
2024. november 25. hétfő Katalin
Stumpf István alkotmánybíró a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Rendkívüli pénzügyi csúcs: Így készülj a 2020-as évre! című rendezvényén a Sofitel Budapest Chain Bridge hotelben 2018. szeptember 28-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Egyetemi modellváltás: két esetben kértek hiánypótlást

Stumpf István szerint sok munka vár az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi kuratóriumokra és egyetemi szenátusokra.

Új mérföldkőhöz ér az egyetemi modellváltás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok bejegyzésével - közölte a Miniszterelnökség. A tárca szerint az előzetes várakozások szerint folyik az alapítványok bejegyzése, a héten kilencet jegyeztek be. Kivételt jelent a szegedi és az óbudai egyetem alapítványa, ahol a bíróság hiánypótlást kért; ez a napokban megtörténik, és ezek az alapítványok is csatlakoznak a modellváltókhoz - írták.

A közlemény idézte Stumpf István felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztost, aki a bejegyzésre reagálva közösségi oldalán azt írta:

az alapítványok eredményes munkája "a felsőoktatás és vele az ország versenyképességét is új alapokra helyezheti".

A kormánybiztos egyúttal jelezte, a modellváltás folyamata ezzel nem zárul le, sok munka vár az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi kuratóriumokra és egyetemi szenátusokra, hogy a modellváltás kínálta lehetőségeket gyakorlati eredményekre váltsák.

A közleményben azt írták: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok olyan alapítványok, amelyeket az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Az ezen alapítványoknak törvényben kijelölt állami vagy helyi önkormányzati feladatot versenyképességet lehetővé tevő keretek között látják el - közölték.

Úgy fogalmaztak, hogy "a közigazgatási kötöttségekből kiszabadulnak, saját stratégiát alkothatnak, céljaik elérésére teljesítménycentrikus működést vezethetnek be".

A Miniszterelnökség hozzátette, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma biztonságot ad a társadalomnak, az államnak és az egyetemnek, mert "a kijelölt céltól el nem térülhet, javait annak és csak annak a szolgálatában használhatja". Az egyetem és az azt fenntartó alapítvány a közös sikerben érdekelt - jegyezték meg.

Kitértek arra is, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján a felsőoktatási intézményrendszer fenntarthatóságának biztosításáért és a felsőoktatási intézményi autonómia garantálásáért alkotmányos követelményt vezettek be.

Úgy folytatták: az alkotmányos követelmény a vizsgált jogszabály lehetséges alkotmányos értelmezési tartományának meghatározását jelenti, vagyis "azt a keretet, amelyen belül a jogszabály mindennapi alkalmazása során mozogniuk kell a fenntartó kuratóriumoknak".

Ez a konkrét esetben azt jelenti - tették hozzá -, hogy ha a felsőoktatási intézmény költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, vagyongazdálkodási terve, gazdálkodó szervezet alapítása vagy abban való részesedés szerzése, illetve a rektori pályázat kiírása közül bármelyikről a kuratórium dönt, akkor ez a hatáskörgyakorlás csak abban az esetben alkotmányos, ha a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosít, valamint lehetőséget ad érdemi javaslattétel megfogalmazására, és mindezt nyomon követhető módon figyelembe veszi a döntéshozatal során.

Ezzel az Ab alkotmányosan is megerősítette a kormányzat által mindvégig hangsúlyozott szándékot, azaz a fenntartó kuratóriumok és a modellváltó felsőoktatási intézmények szoros, érdemi együttműködési kötelezettségét és érdekközösségét - hangsúlyozták.

A Miniszterelnökség jelezte azt is, hogy a modellváltással kapcsolatosan további friss információkról a modellváltás weboldalán lehet tájékozódni.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×