„Valamennyi pluszt hozni fog a jövő év, de talán a legnagyobb plusz az, hogy nem lesz elvonás az önkormányzati szektorból” – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Schmidt Jenő, utalva arra, hogy a korábban elvont iparűzési adó visszapótlása az idei év második felében – legalábbis az ötezer fő alatti települések esetében – meg fog történni. A nagyobb települések esetében mindez egyedi megbeszélés tárgyát képezi a kormány képviselői és a polgármesterek között.

A szakember a jövő évi költségvetésről úgy nyilatkozott, hogy azokban a feladatokban, amelyeket az állam megrendel, mint óvodai, bölcsődei, szociális ellátás és hasonlók, követik a minimálbér-növekményekből adódó plusz kiadásokat, magyarán emelkedni fog az önkormányzatok támogatása. „Ez azt jelenti, hogy – a működési oldalon – 80 és 120 milliárd forint közötti plusz forrás van a jövő évben az önkormányzati szektorban, de ezek nem plusz pénzek, csak követik azt, amit eddig a kormányzat megszavazott a különféle döntései alapján” – tette hozzá.

A beruházásokról a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, az emeldnini fog, főképp a Magyar Falu Program révén bővül 20 milliárd forinttal. Schmidt Jenő bizakodó a tekintetben is, hogy felpörögnek az uniós támogatások pályázati kiírásai, de a 2022-ben még nem várnak ebből jelentős forrásbővülést a fejlesztésekben. Ezért kíváncsian várják, hogy az uniós helyreállítási alapból és rendes támogatásokból mennyi pályázatot fog tudni kiírni a kormányzat, és ebből mennyire tudnak majd az önkormányzatok pályázni.

A szakember szerint az infláció miatt az önkormányzati szolgáltatások bekerülési költsége, mint bármi másé, növekedni fog. Az inflációs rátát azonban az államháztartási oldalon nem a megszokott módon számolják: megnézik a bér- és járulékoldalt és annak a támogatási részét emelik.

„Van egy általános támogatása az adóval nem rendelkező, főleg kistelepüléseknek, a nagyoknál pedig mondják, hogy ott az iparűzési adó, annak a beszedett összegéből finanszírozd ki a többletet" mondra, és hozzátette,

az iparűzési adó éves szinten 850 milliárd forintot jelent, amit nagyjából 300 település szed be, „az összes többire megy a támogatás”.

Schmidt Jenő végül kiemelte: azt tartja az önkormányzatok szempontjából a 2022-es költségvetés legjobb részének, hogy miután a veszélyhelyzetnek vége, nem vonják el az iparűzési adót.

Vízi közmű: odaadni odaadhatja, de…

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt is megerősítette, lesz Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa-ülés (ÖNET). A tanácskozáson szó fog esni a bérlakások kérdéséről és más önkormányzati „dolgokról”, a legfontosabb téma szerinte a vízi közművek ügye, mert az önkormányzatok eljutottak arra a pontra, hogy ha nem segíte az állam, és befagyasztott áron kell tovább dolgozni, a települések egy része át fogja adni a vízi közművét, ami Schmidt Jenő szerint nem jó megoldás.

„Egy ilyen vagyonról az önkormányzat nem mondhat le”

– hangsúlyozta. Szerinte ugyanis az önkormányzati szektor ezen a téren „fényévekkel” jobban teljesít, mint az állami szektor. „Persze nem mindig lehet összehasonlítani a paprikát a paradicsommal, de ettől függetlenül, ha azt nézem, hogy hatékonyságban melyik a jobb, akkor ki kell mondanom, hogy az önkormányzati sokkal jobb, mint az állami” – ismételte meg.

Ráadásul az, hogy egy önkormányzat bármit odaad a vagyonából ingyen az államnak, az egy „nagyon vékony mezsgye”. Odaadni odaadhatja, hiszen ez is a nemzeti vagyon része, de nem elegáns erről lemondania egy település vezetőjének, mert öt év múlva a fejéhez fogják vágni, hogy azért mégiscsak többmilliárdos vagyonról mondott le, „ami igaz, hogy lenn van a föld alatt”, de mégiscsak a mindennapi életünket befolyásolja, hiszen a víz az egy alapvető élelmiszer – érvelt Schmidt Jenő.

Ismeretes, május végén a víziközmű-szolgáltatás önkormányzati kézből államiba adásának lehetőségéről fogadott el változtatásokat a parlament törvényalkotási bizottsága az energetikai és közszolgáltatást érintő törvénycsomagban. A jelenlegi törvények értelmében az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van a területükön. A változtatás azonban mentesítené az ellátás felelőssége alól az önkormányzatokat a víziközmű-vagyon az államnak történő önkéntes és térítésmentes átruházása esetén.

A fentiek értelmében tehát a jogszabály nem kötelező, de "ha az önkormányzatnak vesztesége van rajta márpedig az van, akkor odaadhatja" – jegyezte meg Schmidt Jenő. Ennek ellenére a szövetség vezetője arra buzdítaná a települési vezetőket, hogy próbáljanak meg mást kitalálni, külső forrásokból finanszírozni, de ne mondjanak le róla, mert onnantól kezdve, hogy az irányítást elveszítik, mindent elveszítenek az alapvető ellátás biztosításában. „A legrosszabb dolog az, amikor az ember ki van szolgáltatva bárkinek, és nem tud úrrá lenni azon, hogy mondjuk vízhiány van, hiszen ezek mind elkerültek tőle” – mondta.

Az ÖNET várható témái között várhatóan szerepel a parlament előtt lévő bérlakás-szabályozásr úgye is. Schmidt Jenő emlékeztetett, egyelőre még nem ismert az előterjesztő fideszes képviselő, Böröcz László módosító indítványa. Korábban az önkormányzatok többsége tiltakozott az ellen, hogy a törvényjavaslat lehetővé tette volna minden önkormányzati lakásbérlő számára az általan használt ingatlan kedvezményes megvásárlását.

„Ha olyan jön ki a képviselő úr tollából, ami, mondjuk, nem szimpatikus, akkor még azon mindig tehetünk változtatási lépéseket” – indokolta a kérdés szükségszerű megvitatását, hiszen

"ami papíron van, azt mindig meg lehet változtatni. Egy dolgot nem lehet, a kifizetett pénzt visszaszedni"

– tette hozzá.