eur:
411.25
usd:
393.18
bux:
79656.96
2024. november 22. péntek Cecília
Mozdony halad át a megújult balatonboglári vasútállomáson, ahol a Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítésének és Kaposvár - Fonyód vonalszakasz felújításának átadóünnepségét tartották 2018. június 14-én.
Nyitókép: Varga György

Homolya Róbert: 700 kilométer vasúti szakaszt kell villamosítani

A klímacélok eléréséhez szükség van a vasúti közlekedés arányának növelésére és a közúti közlekedés zöldítésére – hangsúlyozta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az online megrendezett 7. MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság Innovációs Fórumon.

Homolya Róbert elmondta, az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásában a közlekedés 25 százalékot képvisel, ennek a mennyiségnek a háromnegyedéért a közúti közlekedés, 14-12 százalékáért a vízi és légi közlekedés, kevesebb mint 1 százalékért a vasút felel.

Felidézte, hogy az európai uniós elvárás alapján a közlekedésben 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a károsanyagkibocsátást.

Homolya Róbert emlékeztetett rá, hogy a MÁV-Volán csoport elfogadta a fenntarthatósági stratégiáját, amely hozzájárul a klíma célkitűzések eléréséhez, és ehhez fontos a vasúti közlekedésben a villamosítás arányának növelése. Magyarországon a 7700 kilométer vasút 40 százaléka villamosított, ami 10 százalékkal kevesebb az európai uniós átlagnál. Magyarországon

még mintegy 700 kilométer vasúti szakaszt kell villamosítani ahhoz, hogy jelentősen lehessen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a vasúti közlekedésben,

hiszen a villamosított pályán van a teher- és utasforgalom több mint 80-90 százaléka.

Homolya Róbert beszélt arról is, hogy a MÁV által üzemeltetett gördülőállomány 75 százaléka 40 éves átlagéletkorú, a klímacélok eléréséhez a beszerzéseket környezettudatosabban hajtják végre.

A MÁV-csoporthoz tartozó Volánbusz Zrt. 6300 buszt üzemeltet, a társaságnál 2023-ra 45 százalékkal szeretnék csökkenteni a 10 évnél idősebb buszok számára, majd 2030-ra pedig további 45 százalékos mérséklés a cél. Ezekkel évente 20 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. A kormány zöldbusz stratégiája mentén pedig, amely szerint a 25 ezernél nagyobb lakosságú városokban 2022-től csak elektromos hajtású autóbuszokat lehet telepíteni, további szén-dioxid-csökkentést lehet elérni – fogalmazott a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb tranzit közúti közlekedés 30 százalékát, 2050-re pedig az 50 százalékát kell fenntartható közlekedési módra terelni, Magyarországon ez a vasútat jelenti.

Homolya Róbert a MÁV-Volán csoport fenntarthatósági stratégiájából kiemelte a digitalizáció fontosságát, az egységes menetrend és jegyértékesítési rendszert. A home-office munkavégzéshez kapcsolódóan bevezették az elektronikus aláírást, ezzel 20-30 százalékkal csökkentették a papír felhasználást a napi munkában. Céljuk a hulladékkibocsátás csökkentése, illetve a keletkező hulladék újra felhasználására – mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a fórumon hangsúlyozta, a közúthálózat fenntartásánál és üzemeltetésénél a klímacélok is figyelembe veszik. Egyebek közt példaként említette, hogy az útfelújításnál újrahasznosítják a mart aszfaltot.

A Magyar Közút vezérigazgatója beszámolt arról is, hogy az általuk kezelt területeken a keletkező vizeket tisztítják, hogy ne szennyezetten jussanak vissza a környezetbe, illetve megújítják a járműflottájukat.

Tavaly a Magyar Közút több mint 8 ezer fát és 18 ezer cserjét ültetett el az utaknál,

és a jövőben is törekednek arra, hogy minél több zöldnövényt telepítsenek. Megjegyezte, az utak mentén a közlekedésbiztonsági szempontoknak a cserjék jobban megfelelnek, mint a fák.

Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, beruházásaiknál a növénytelepítési feladatokat is a hatályos jogszabályok és szakpolitikák figyelembe vételével végzik.

Rámutatott arra, hogy a NIF Zrt. átlagban amennyi fát, cserjét kivág, annak a dupláját ülteti el; mintegy 40 féle fával, cserjével dolgoznak. Ez az arány az elmúlt években állandósult. Példaként említette, hogy az M44-es út Kondoros és Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszánál is ezt követték, 2000 fát és 85 ezer cserjét telepítettek.

Nagy Róbert kiemelte azt is, hogy a NIF a beruházásoknál olyan korszerű energiatakarékos technikákat alkalmaz, amelyek a klímacél elérését támogatják, a környezetvédelmi szempontokat az anyagmozgatásnál is figyelembe veszik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×