(A teljes videó megnézhető a cikk végére görgetve, alább néhány témát tárgyalunk csak.)

Látva az egyes teraszokon maszk nélküli, tömegben szórakozó embeket, még a kijelölt témákon kívül a szakértők közül többen is fontosnak tartották leszögezni: a védőoltás felvétele után az immunitás kialakulásához idő kell, ez hetekbe telik (és közben jön a második dózis is), addig viszont meg lehet fertőződni, ezért továbbra is vigyázni kell és be kell tartani a járványügyi szabályokat - azokat természetesen azután is, hogy a védettség kialakul.

A betegek száma továbbra is növekszik, a járvány még mindig terjed - olyan napi adatok vannak, amelyektől mindenki haja égnek állt a második hullámban.

Kiemelték:

két-három tünetmentes emberen át a vírus meg fogja találni azt az embert, akit kórházba küld, vagyis óriási felelőssége van mindenkinek.

Kerülni kell a vírusnak való kitettséget (tömeg kerülése, védőeszközök használata stb.), és kérik, hogy mindenki oltassa be magát, hogy vége lehessen a járványnak és hogy az egészségügyisek eddigi munkája se "menjen a kukába".

Fontos, hogy a tudományban mindig minden bonyolultabb, mint amilyen szélsőségesen most sokan értelmezik a híreket és az egyes adatokat, ezért érdemes mindig árnyalni a képet további információkkal.

Oltások hatásossága

Ez alatt háromféle dolgot szoktak érteni a hozzá kérdésekkel forduló emberek Tauber Zsófia biológus tapasztalatai szerint. Az ezekkel kapcsolatos ismereteket igyekezett "helyre tenni".

Klinikai tesztfázisok, a III. fázis eredményei szerinti hatásosság. E vizsgálatokat "ideális" körülmények között végzik, a tesztalanyok csak abban térnek el, hogy kaptak-e hatóanyagot vagy nem (csak placebót). Az itt mért százalékos hatásosság azt jelenti, hogy az oltott tesztalanyok csoportjában például 95 százalékkal kevesebb tünetes megbetegedés alakult ki, mint a placebót kapottaknál. Azt viszont nem jelenti, hogy 5 százalék esélye van valakinek a megbetegedésre. Úgynevezett "elméleti adatok."

Az utánkövetésből származó adatok szerinti hatásosság. Nem klinikai vizsgálatokból, hanem a beoltott "hétköznapi emberek" követéséből szerzett adatok. Itt már nem "ideálisak" a körülmények, hiszen szerepet játszanak olyan háttérkörülmények, mint az életkor, az aktuális egészségi állapot vagy a vírussal való találkozás gyakorisága, de a létszám például már nem korlátozott, mint a klinikai vizsgálatál. Kulcsár Andrea ezzel kapcsolatban megjegyezte: ezek az eredmények gyakran rosszabbak a klinikaiaknál, mert nem "kiválogatott" emberek köréből érkeznek. Ez a hatásosság a "gyakorlati adat vagy való életben szerzett tapasztalat."

Az egyénre gyakorolt hatásosság. Maga az immunválasz, ami több részből áll és bizonyos részeit egyáltalán nem tudják mérni.

• Sejtes válasz: nehéz mérni, tömeges tesztelési módszer nem alkalmazható.
• Antitest-mérés: ennek van most nagy divatja, de óvatosan kell értelmezni a kapott adatokat.

Antitesttesztek

Ezeknek több típusa van, amelyekről fontos tudni az alábbiakat Tauber Zsófia összefoglalója alapján.

Gyógyszertárban is megvásárolható gyorsteszt - vércseppel. (Kép a működésükről a videóban 11.00-nál.) Igen-nem választ ad: vagy van antitest, vagy nincs. Jakab Ferenc virológus kiemelte, hogy sok a "gagyi", ezért fontos, hogy bevizsgált és jó minőségű ("professional use") tesztet kell választani. Továbbá hamarosan lesznek olyan tesztek, amelyek valamilyen mennyiséget is képesek lesznek mérni.

Antitest-titer mérés, laborokban. Sok ilyen mérés van, hasonló elven működnek, de nem összehasonlíthatók a laborok eredményei. A "jel" intenzitását mérik, ebből következtetnek az antitestek mennyiségére a mintákban. Az eredmény csak az immunválaszunk egy kicsi részét mutatja meg.

Mire megyünk az antitesttesztek eredményével?

Önmagukban nem sokra. Egyén szinten kevés információt adnak, inkább közösségi szinten van ezeknek az adatoknak jelentőségük, de mérni érdemes - hangsúlyozzák a kutatók.

Először is, Jakab Ferenc szerint nem is antitestes védettségről, hanem antitestválaszról kell beszélni, hiszen a védettség több lábon áll, sok része van a szervezetben. Ez "csak" egy adat, amit viszont érdemes lehet tudni, szerinte érdemes mérni ezt.

Kulcsár Andrea oltási szakértő hangsúlyozta: az egyén szintjén teljes zavartsághoz vezethet a mérés az eredmény interpretálása nélkül. A laborok eredményeit senki sem tudja értékelni, csak maga a labor - vagy még az sem. A beszélgetés tanúsága szerint több szakember álláspontja: a labornak kellene tájékoztatnia, hogy ő milyen teszttel dolgozik, az mit "tud", és mi adott eredmény esetében a következő lépés – vagyis értékelnie kell a páciens felé a kiadott adatokat.

Kemenesi Gábor virológus egyértelművé tette: aki most méret, legyen tisztában azzal:

a tudomány jelen állása szerint semmilyen antintestmérés esetén nem lehet megmondani, hogy annak eredménye alapján milyen esélye van a megfertőződésre, vagy milyen a védettségi szintje.

Az immunitásnak millió lába van - fogalmazott a szakember.

Később viszont jöhentek olyan adatok, amelyek alapján lehet majd következtetni, hogy egy-egy ilyen mérési eredmény mit is jelent a védettség szempontjából.

Tauber Zsófia is egyetértett: az adatokhoz nem lehet védettségi fokot rendelni, nem ismerjük a minimális protektív koncentrációt, sem a titerek és a védettség közötti összefüggést. Rámutatott: labor és labor eredményei között nagyságrendi különbségek is lehetnek, ezért teljesen összehasonlíthatatlanok.

Új fogalmak a vakcinák hatékonyságánál

Kemenesi Gábor beszélt arról, hogy az átoltottság növekedésével

meg kell ismerkednünk a vakcinaátütési események számának fogalmával,

ami azt mutatja, hogy a teljesen vakcináltak körében milyen az előfordulása a tünetmentes megbetegedéseknek, a tünetes megbetegedéseknek, a kórházba kerülésnek és a halálozásnak. Ilyen jellegű adatokat Angliából vagy az Egyesült Államokból érdemes szerezni, ott kiváló passzív monitorozó rendszerek működnek (utókövetés). A szakember a legfrissebb elérhető amerikai adatokat (amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ, CDC) ismertetve elmondta: április 20-i közlés szerint, 87 millió beoltott után

• egymillió főből 20 tünetmentes megbetegedés fordult elő
• egymillió főből 5 kórházi kezelésre szoruló ember
• egymillió főből 1 elhunyt.

Megemlített még egy tanulmányt, amenynek kapcsán beszélt az

expozíció fogalmáról,

ami azt mutatja meg, hogy valaki mennyire van kitéve a fertőzésnek. Ez a New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány egészségügyi dolgozók fertőződését vizsgálta, és azt találta, hogy

az oltott egészségügyi dolgozóknál - természetesen - az "átlagemberekénél" magasabb, egy százalék körüli a fertőződés veszélyének mértéke.

A vakcinák hatékonyságának összehasonlítása

Nehéz kérdés, nagyon sok változó van. Fontos, hogy a vizsgálati adatok milyen körülmények között keletkeztek - kiket, milyen hosszan vizsgáltak, a járvány melyik szakaszában. (Erre utalt Karikó Katalin is, amikor lényeges kiegészítéseket közölt a magyar kormány által kiadott táblázathoz, amely az oltások utáni megbetegedések és halálozások számát ismertette – a szerk.) A részletekről Constantin Tamás gyermekorvos beszélt a videóban.

A publikált vizsgálati eredmények szerinti hatékonyságok:

Ez alapján úgy tűnik, a Pfizer/BioNTech oltás jobb - de ez nincs így. Constantin Tamás, bemutatva ezen adatok mögötti vizsgálati metódust, rámutatott: egy 95 százalékos hatékonyság itt egyénre lebontott kockázatot jelent: az oltott egyén 95 százalékkal kisebb az esélye arra, hogy megfertőződik.

Tudni kell azt is, hogy a Pfizer és a Moderna tesztelését a járvány felfutó szakaszában, csak az USA-ban végezték, míg a Johnson & Johnson vizsgálata a járvány meredeken felszálló szakaszában volt és megjelentek már bizonyos variánsok,

vagyis sokkal többen betegedtek meg arányaiban abban az időszakban, mint a két másik vakcina tesztjének időpontjában. Emiatt már önmagában is nehéz az eredmények összehasonlítása.

A Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca oltóanyagának hatékonysági vizsgálatának eredményei Angliában - való életből és nem klinikai vizsgálatból származó adatok:

Itt az látszik, hogy a hatékonysági görbék közelítettek egymáshoz,

a két szer hatékonyságát egyaránt 80 százalék körül határozták meg.

A Lancetben idén márciusban megjelent tanulmány szerint mind a halálozás, mind a kórházba kerülés kockázata ellen jelentősen védenek a készítmények.

Kulcsár Andrea hozzátette: vakcinológiai szempontból hosszú idő még, míg kiderül, egy-egy oltás után hányan fognak megbetegedni, végleges adatok még közel sincsenek. A tudománynak egyelőre nincsenek pontos válaszai, nagyon korán van még különösen ahhoz, hogy az egyes országok vizsgálati programjai és azok eredményei összehasonlíthatók legyenek. Körülbelüli eredmények vannak egyelőre csak.

Egy biztosat lehet mondani: azok, akik védőoltást kaptak és megfelelő immunrendszerrel rendelkeznek az oltási válaszhoz életkoruk és egészségi állapotuk alapján, nem haltak meg vagy kerültek kórházba

– itthon is ez tapasztalható az esetek nagy részében, tette hozzá a szakember.

Jakab Ferenc kifejtette még, hogy míg az első generációs oltásoknál ha 60 százalékos hatékonyságot tapasztaltak, nagyon boldogok voltak a kutatók, addig most, a folyamatos fejlesztések eredményeképpen 92-95 százalékot is elérik (a Pfizer esetében). Sok mindent ki fognak váltani az új, modern molekulásris technológiák által előállított célzott vakcinák, és a további újítások kapcsán nem lesznek már olyan nagy különbségek a vakcinák között.

Kemenesi Gábor közölte:

nem hóbortja tehát a szakértőknek, hogy nem mutatnak rá egy szerre, hogy ez a legjobb, ugyanis tényleg minden vakcina az összes tudományos tudást bevetve nagyon jó, és a legjobb az, amit már meg is kapott valaki.

Kulcsár Andrea a "vakcinairigységgel" kapcsolatban figyelmeztetett: a vakcinához jutás nem egyszerű, egyszerre szeretne beoltva lenni mindenki, egyénként fölösleges azon gondolkodni, hogy milyen vakcinát szeretne valaki (hogy milyet kaphat, az egy másik kérdés természetesen).