Infostart.hu
eur:
381.03
usd:
321.23
bux:
128078.01
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
A Pfizer-BioNTech újonnan érkezett koronavírus elleni vakcinái a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán 2021. március 3-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Kérdések és válaszok az oltóanyag-beszerzésről

Az Európai Bizottság egyik szóvivőjének nyilatkozata alapján újra felvetődött az a kérdés, hogy a nyugati vakcinagyártókkal az unió vagy a tagállamok kötötték-e a szerződéseket. A testület magyarországi képviselete szerint az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Az uniós állam- és kormányfők az elmúlt év őszén megállapodtak abban, hogy a nyugati gyártóktól közösen, az Európai Bizottság nevében szerzik be a koronavírus elleni oltóanyagokat. Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság egyik szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azonban félreérthető nyilatkozatot tett múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján:

„Igaz az, hogy a vakcinákat az uniós tagállamok rendelték meg az oltóanyaggyártó cégektől, azonban a bizottság nem játszott szerepet a megrendelésekben” – fogalmazott.

A szóvivő szerint a testület nem szerződő fél a konkrét megrendelésekben, mivel a tagállamok sokkal jobban tudják, hány dózis vakcinára van szükségük, mikorra és hova kell azokat szállítani. Ugyanakkor a részletesen nyilvánosságra nem hozott, de bemutatott szerződésekben világosan látszik: a tagállamok nevében az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa kötötte a kontraktusokat.

A testület magyarországi képviselete szerint az EB csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Erről egyébként pontos adatokat is nyilvánosságra hozott a magyar kormány a koronavirus.gov.hu oldalon. Ez alapján EU-s beszerzésből több mint 24 millió vakcina lett lekötve, ami mintegy 14 millió ember beoltására elegendő.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 11-én még azt is elismerte, ezek az oltóanyagok olcsóbbak, mint a magyar kormány által külön beszerzett kínai és orosz vakcinák. Mint közölte, utóbbiak esetében két oltás ára 19,90 dollár, körülbelül 17 euró, míg a kínai vakcináknál az egy oltás ára 31,50 euró, tehát a két oltás ára 63 euró.

És hogy mit lehetett tudni tavaly ősszel a szállítási határidőkről? Orbán Viktor miniszterelnök beszélt erről már október 30-án. „A nagytömegű vakcina valószínűleg áprilisban érkezik, ezek az európai vakcinák” – fogalmazott akkor a kormányfő a Kossuth rádiónak.

A magyar miniszterelnök aztán november 20-án is nyilatkozott az európai oltóanyagok várható érkezéséről. „Hogy tömegesen mikor áll majd rendelkezésre, április, május vagy június, ezt nem tudjuk megmondani. Maguk a gyógyszergyártó cégek is inkább a tavasz végét mondják" – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés, hiszen „élteket kell megmenteni”.

A kormány számos tagja, és köztük a miniszterelnök, azóta folyamatosan az uniós mechanizmust bírálja. Többek között a külgazdasági és külügyminiszter is, aki korábban úgy fogalmazott:

„a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott”.

Szijjártó Pétert egyébként Orbán Viktor bízta meg azzal, hogy más forrásokból is szerezzen be oltóanyagokat.

A legújabb bejelentés szerint újabb kínai vakcina kapott engedélyt az itthoni forgalmazásra. Az előző Sinopharmból a lekötött 5 millió adag 22 százaléka érkezett meg március 19-ig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×