eur:
402.8
usd:
372.11
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
A Pfizer-BioNTech újonnan érkezett koronavírus elleni vakcinái a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán 2021. március 3-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Kérdések és válaszok az oltóanyag-beszerzésről

Az Európai Bizottság egyik szóvivőjének nyilatkozata alapján újra felvetődött az a kérdés, hogy a nyugati vakcinagyártókkal az unió vagy a tagállamok kötötték-e a szerződéseket. A testület magyarországi képviselete szerint az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Az uniós állam- és kormányfők az elmúlt év őszén megállapodtak abban, hogy a nyugati gyártóktól közösen, az Európai Bizottság nevében szerzik be a koronavírus elleni oltóanyagokat. Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság egyik szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azonban félreérthető nyilatkozatot tett múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján:

„Igaz az, hogy a vakcinákat az uniós tagállamok rendelték meg az oltóanyaggyártó cégektől, azonban a bizottság nem játszott szerepet a megrendelésekben” – fogalmazott.

A szóvivő szerint a testület nem szerződő fél a konkrét megrendelésekben, mivel a tagállamok sokkal jobban tudják, hány dózis vakcinára van szükségük, mikorra és hova kell azokat szállítani. Ugyanakkor a részletesen nyilvánosságra nem hozott, de bemutatott szerződésekben világosan látszik: a tagállamok nevében az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa kötötte a kontraktusokat.

A testület magyarországi képviselete szerint az EB csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Erről egyébként pontos adatokat is nyilvánosságra hozott a magyar kormány a koronavirus.gov.hu oldalon. Ez alapján EU-s beszerzésből több mint 24 millió vakcina lett lekötve, ami mintegy 14 millió ember beoltására elegendő.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 11-én még azt is elismerte, ezek az oltóanyagok olcsóbbak, mint a magyar kormány által külön beszerzett kínai és orosz vakcinák. Mint közölte, utóbbiak esetében két oltás ára 19,90 dollár, körülbelül 17 euró, míg a kínai vakcináknál az egy oltás ára 31,50 euró, tehát a két oltás ára 63 euró.

És hogy mit lehetett tudni tavaly ősszel a szállítási határidőkről? Orbán Viktor miniszterelnök beszélt erről már október 30-án. „A nagytömegű vakcina valószínűleg áprilisban érkezik, ezek az európai vakcinák” – fogalmazott akkor a kormányfő a Kossuth rádiónak.

A magyar miniszterelnök aztán november 20-án is nyilatkozott az európai oltóanyagok várható érkezéséről. „Hogy tömegesen mikor áll majd rendelkezésre, április, május vagy június, ezt nem tudjuk megmondani. Maguk a gyógyszergyártó cégek is inkább a tavasz végét mondják" – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés, hiszen „élteket kell megmenteni”.

A kormány számos tagja, és köztük a miniszterelnök, azóta folyamatosan az uniós mechanizmust bírálja. Többek között a külgazdasági és külügyminiszter is, aki korábban úgy fogalmazott:

„a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott”.

Szijjártó Pétert egyébként Orbán Viktor bízta meg azzal, hogy más forrásokból is szerezzen be oltóanyagokat.

A legújabb bejelentés szerint újabb kínai vakcina kapott engedélyt az itthoni forgalmazásra. Az előző Sinopharmból a lekötött 5 millió adag 22 százaléka érkezett meg március 19-ig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×