Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) fogadja Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét a Karmelita kolostorban 2020. október 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Rendkívüli közleményt adott ki a Magyar Orvosi Kamara

Elnöksége és megyei szervezeteinek vezetői kéréssel fordulnak a magyar emberekhez, szakmai és politikai döntéshozókhoz, újságírókhoz, médiában szereplő véleményformálókhoz.

A járvány eddigi legsúlyosabb időszakában, "a 23. órában" arra kéri pénteki közleményében a nyilvánosságot a Magyar Orvosi Kamara, hogy "fejezze be mind a hamis illúziók keltését, mind a vádaskodást, a lakosság félrevezetését és elbizonytalanítását".

"A nyilvánosságra kerülő vagy szakmai felületeken megvitatott, elsősorban a megbetegedések hatalmas számából következő ellátási problémákból ne politikai tőkét akarjanak kovácsolni, hanem összefogva a politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszerüket a helyi és országos problémák azonnali megoldásának érdekében mozgósítsák" - olvasható a nyílt levélben.

Kérik a sajtó képviselőit is, hogy "ne legyen értelmezhetetlen szakadék a kormánykritikus és a kormánypárti vagy közszolgálati hírek között", mert a tények nem oldalfüggőek, ellenben a mindkét irányba vitt szélsőség emberéletekbe kerülhet.

A járvány elleni eredményes küzdelem feltételének látják "az együttműködést a tiszta, őszinte, a tényeket tisztelő beszéd lehetőségét".

Kérnek mindenkit, hogy a hónapok óta az emberéletek megmentésén küzdő orvosok, egészségügyi dolgozók segélykiáltásait, a valós helyzetet, mindennapi küzdelmeiket leíró beszámolóit ne keverjék össze a politikai nyilatkozatokkal.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×