A jelenlegi tervek szerint április 7-én indulna újra a tantermi oktatás az általános iskolákban, illetve térhetnének vissza a kisebb gyermekek az óvodákba, a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt bevezetett védelmi intézkedések részeként zártak be az intézmények.

„Ez a jóslás kategóriája, de úgy készülünk, hogy húsvét után nyissunk – mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. – Ha a járványhelyzet indokolja, akkor készek vagyunk ezen tolni, de ha a számok javuló tendenciát mutatnak, akkor mielőbb szeretnénk nyitni.”

A középiskolások november eleje óta digitális tanrendben dolgoznak, de az államtitkár azt reméli, hogy náluk is minél hamarabb vissza lehet állni a jelenléti oktatásra. Úgy fogalmazott, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe.

„A cél az, hogy minél előbb véget érhessen az oktatásban is a korlátozások”

– mondta Maruzsa Zoltán.

Beszélt arról is, hogy ellentétben a tavaly tavaszi korlátozásokkal, ezúttal nincsenek kitiltva a diákok és a pedagógusok az iskolákból. „Jelenleg nincs tiltás, ha szükséges egyes tanulók behívása, akkor ez nem lehetetlen, a pedagógusok is oktathatnak az iskolai épületből. Az érettségire készülőknek szervezhető kiscsoportos felkészítők, ezzel élnek is az intézmények” – mondta.

Szeptember elseje óta az a protokoll volt érvényben, hogy ahol fertőzés bukkant fel, azonnal el kellett rendelni a digitális tanrendet. Ezzel lehetett is működni, januárban kifejezetten alacsony fertőzöttségi adatok voltak, de februárban egyre nőtt az iskolai intézkedések száma, ezért kellett rendszerszinten beavatkozni – magyarázta digitális tanrendi átállást. Egy kérdésben volt dilemma, hogy legyen-e gyermekfelügyelet az óvodákban, iskolákban, és végül az a döntés született, hogy a rászorulóknak ezt biztosítják. Az óvodákban 15 ezer, az iskolákban 4-5000 fő él vele, az a teljes létszám öt százaléka az óvodákban, egy százalék alatti az iskolákban, ezért nem hordoz jelentős járványügyi kockázatot.

A kollégiumok már fokozottabb kockázatot jelentenek, ezért fő szabály szerint nem biztosítanak lakhatást, de az igazgatók egyedileg engedélyezhetik a bentlakást, mert lehetnek olyan élethelyzetek, amikor indokolt a kollégiumi tartózkodás.

Jön a felvételi jegyzék

A járványhelyzet ellenére zajlik a középfokú felvételi eljárás, sőt már a végéhez közeledik. Januárban megtartották az írásbeliket, ezúttal biztosítottak két pótnapot is, és a szóbelire is március 19-ig lehetőségük van azoknak, akik okkal – például betegség vagy kötelező karantén miatt – maradtak le az eredeti időpontjuktól, Emiatt március 22-én teszik majd közzé az intézmények a felvételi jegyzékeket, és utána március 25-ig lehet még módosítani az adatlapokat, ennek megfelelően történik meg az újrarangsorolás. „Utána már hamar látszik, hogy kit hová vesznek fel, de április végére lesznek meg a végleges felvételi eredmények” – mondta az államtitkár, de hozzátette, aki lemaradt, annak május 10-től elindul pótjelentkezés.

Április 15-16. lesz a beiratkozás az általános iskolákba. Tavaly szinte automatikus volt a felvétel, most annyi a kedvezmény, hogy nem kell személyesen megjelenni szülőnek, hanem elektronikusan is intézheti a beíratást, és az eredeti dokumentumokat ráérnek szeptemberben leadni. Óvodai beiratkozás is lehetséges elektronikusan.

Megmérnék a járványhelyzet hatását

Az országos kompetenciamérés elvileg május végén lesz, Maruzsa Zoltán szerint nagyon fontos lenne, hogy meg tudják szervezni, és ha lesz tantermi oktatás, akkor minden kockázat nélkül lebonyolítható, hiszen nem igényel különösebb szervezést.

„Fontos visszajelzést adhatna, hogy az elmúlt hónapokban történt átállások hogyan hatottak a diákok kompetenciájára.

A digitális kompetenciákra pozitív hatása is van a járványhelyzetnek, de lehetnek negatív hatások is, ezeket fontos feltérképezni, mert országos regionális és intézményi szintű adatokat is kaphatnánk” – mondta az államtitkár, de megjegyezte, vannak azért visszajelzések, hiszen a tavalyi érettségi eredmények az elmúlt öt év átlagát hozták. Nem okozott törést a digitális oktatás, de idén más a helyzet, mert sokkal több időt kellett tölteni tantermen kívül. A középiskolai felvételi írásbeli eredményeken is az látszik, hogy szignifikáns eltérés nem volt az előző évekhez képest.

Érettségi-forgatókönyvek

Szóba került az idei érettségi ügye is, és fontos információkat osztott meg az államtitkár.

„A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta, és érvként említette, hogy tavaly tavasszal a sokkal bizonytalanabb helyzetben is az írásbeli megszervezése megvalósítható volt, ősszel pedig harmincezren szóbeliztek le.

Sok javaslatot kap a köznevelési államtikárság, felvetették, hogy csak írásbeli legyen, de ez nem biztos, hogy mindenkinek könnyítés, és előbukkant az a javaslat is, hogy legyen választható a szóbeli.

„Forgatókönyvekben fel vagyunk készülve, de a diákok többsége érettségizni akar”

– mondta, és megemlítette, a felvételi eljárás miatt is fontos lenne a teljes érettségi.

Tavaly március 16-án volt a nagy átállás a digitális tanrendre, sokkal felkészültebbek voltak a mostani rendszerszintű átálláskor, sokat fejlődtek a rendszerek, csak a március 8-i átálláskor volt a Kréta rendszerben egy terhelési csúcs miatti probléma, de már kijavították. Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy a héten már egy nap 227 861 tanulónak voltak online órái a Krétában, de más platformokon is követik az órákat a diákok. „Felkészült munka zajlik, senkit sem ért váratlanul, már augusztusban kértük, hogy mindenki készüljön fel arra, hogy átállásra kerülhet sor” – emelte ki.