Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 13. péntek Szilvia
Nyitókép: Pexels.com

Megfordított népvándorlás: több mint ezer falu lakosságszáma nőtt

Egyre többen költöznek falura Magyarországon. A KSH adatai szerint 1200 ötezer fő alatti település lakosságszáma nőtt 2019-ben, míg a fővárosban és a megyei városok zömében fogy a népesség.

A 2019-ben indult Magyar Falu Programnak, valamint a falusi csoknak köszönhetően megállt a kistelepülések egy részén a népességfogyás, sőt gyarapodás is kezdődött – mondta az InfoRádiónak néhány napja Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Mint kifejtette: Magyarországon megközelítőleg 2900 – ötezer főnél kevesebb lélekszámú – kistelepülés található, amely a Magyar Falu Programba sorolható. Ezek zöme, nagyjából 2500 település nagyon nagy arányban veszített a népességéből az elmúlt évtizedekben, de az intézkedéseknek köszönhetően

kevesebb mint másfél alatt 900 településen növekedésnek indult a népességszám,

ami egy óriási eredmény – jegyezte meg.

A KSH adatai még nagyobb népességnövekedésről tanúskodnak. A statisztikai hivatal ugyanis a lakónépességgel számolt, azaz az állandó lakosok mellett azokat is feltüntette, akik ideiglenes lakhelyként adták meg a falvakat – magyarázta az InfoRádiónak Rövid Irén, a KSH kiadói főosztályának elemzője. „Az ötezer fő alatti települések 40 százalékra mondható el, hogy nőtt a népességük; ez a lakónépességre vonatkozó adatok szerint mintegy 1200 települést jelent” – tette hozzá.

Azt, hogy a falvak népességnövekedéséhez hozzájárult-e a csok vagy a Magyar Falu Program infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, a KSH nem tudja mérni. Az azonban látszik, hogy nagyvárosokból költöznek falura.

Sokan a fővárosból elsődlegesen az agglomeráció településeire költöznek ki, de a többi nagyváros esetében is hasonló tendencia figyelhető meg – hangsúlyozta Rövid Irén. Hiszen

a 23 megyei jogú város közül mindösszesen hatnak volt pozitív a vándorlási egyenlege.

Vagyis többségükből jóval többen költöznek ki, kisebb településeket választva lakóhelyül. A 20 ezernél nagyobb, de 50 ezernél kisebb lélekszámú kisvárosok lakossága is gyarapodott.

A KSH a 2020-as adatokkal még nem rendelkezik, de arra számít, hogy tavaly is folytatódott az elvándorlás a nagyvárosokból a kisebb települések felé. Ingatlanszakértők is arról számoltak be, hogy mivel sok helyen már állandósították a járvány miatt bevezetett home office-t, sokan vettek házat a nagyvárosoktól, járási központoktól távolabb eső kistelepüléseken.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×