eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Megfordított népvándorlás: több mint ezer falu lakosságszáma nőtt

Egyre többen költöznek falura Magyarországon. A KSH adatai szerint 1200 ötezer fő alatti település lakosságszáma nőtt 2019-ben, míg a fővárosban és a megyei városok zömében fogy a népesség.

A 2019-ben indult Magyar Falu Programnak, valamint a falusi csoknak köszönhetően megállt a kistelepülések egy részén a népességfogyás, sőt gyarapodás is kezdődött – mondta az InfoRádiónak néhány napja Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Mint kifejtette: Magyarországon megközelítőleg 2900 – ötezer főnél kevesebb lélekszámú – kistelepülés található, amely a Magyar Falu Programba sorolható. Ezek zöme, nagyjából 2500 település nagyon nagy arányban veszített a népességéből az elmúlt évtizedekben, de az intézkedéseknek köszönhetően

kevesebb mint másfél alatt 900 településen növekedésnek indult a népességszám,

ami egy óriási eredmény – jegyezte meg.

A KSH adatai még nagyobb népességnövekedésről tanúskodnak. A statisztikai hivatal ugyanis a lakónépességgel számolt, azaz az állandó lakosok mellett azokat is feltüntette, akik ideiglenes lakhelyként adták meg a falvakat – magyarázta az InfoRádiónak Rövid Irén, a KSH kiadói főosztályának elemzője. „Az ötezer fő alatti települések 40 százalékra mondható el, hogy nőtt a népességük; ez a lakónépességre vonatkozó adatok szerint mintegy 1200 települést jelent” – tette hozzá.

Azt, hogy a falvak népességnövekedéséhez hozzájárult-e a csok vagy a Magyar Falu Program infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, a KSH nem tudja mérni. Az azonban látszik, hogy nagyvárosokból költöznek falura.

Sokan a fővárosból elsődlegesen az agglomeráció településeire költöznek ki, de a többi nagyváros esetében is hasonló tendencia figyelhető meg – hangsúlyozta Rövid Irén. Hiszen

a 23 megyei jogú város közül mindösszesen hatnak volt pozitív a vándorlási egyenlege.

Vagyis többségükből jóval többen költöznek ki, kisebb településeket választva lakóhelyül. A 20 ezernél nagyobb, de 50 ezernél kisebb lélekszámú kisvárosok lakossága is gyarapodott.

A KSH a 2020-as adatokkal még nem rendelkezik, de arra számít, hogy tavaly is folytatódott az elvándorlás a nagyvárosokból a kisebb települések felé. Ingatlanszakértők is arról számoltak be, hogy mivel sok helyen már állandósították a járvány miatt bevezetett home office-t, sokan vettek házat a nagyvárosoktól, járási központoktól távolabb eső kistelepüléseken.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×