eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Roosevelt 7/8 Irodaházban 2020. december 16-án. A kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon az elmúlt 10 év magyar nemzetpolitikájáról, területenkénti legfontosabb eredményeiről és meghatározó mérföldköveiről.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Semjén Zsolt: a romokból sikerült felépíteni a nemzetpolitikát

Bemutatták a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadványt, amely Trianon századik évfordulója, a nemzeti összetartozás, valamint a 2020 az erős magyar közösségek éve keretében készült el.

A romokból sikerült felépíteni egy egységes, koherens nemzetpolitikát – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány bemutatója kapcsán.

„A magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrész fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága – szögezte le. – Ennek a jegyében módosítottuk úgy az Alaptörvényt, hogy nemcsak az szerepel benne, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, hanem

felelősséget visel a külhoni magyarságért.”

2010 óta megnégyszereződött a támogatás összege, sok ezer program indult, az óvodától az egyetemig a magyar állam tartja fenn a külhoni intézményrendszert, ezer új óvoda és több mint 3 ezer templom épült vagy újult meg. A támogatás rendszere több pillérre épül:

„Az első pillér az identitás-megerősítés. A második, hogy óriási összegekkel gazdaságfejlesztést indítottunk az egész Kárpát-medencében. Mindez egyrészt jó az ott élő magyarságnak, miután meg tud él, jó az ott élő többségi nemzethez tartozóknak, hiszen munkaalkalmat és infrastruktúra-fejlesztést jelent, jó a magyar államnak, mert ez egyfajta gazdasági expanziót jelent és pozitívan hat vissza, valamint jó az utódállamnak is, tekintve, hogy források érkeznek az adott országba – részletezte Semjén Zsolt. – A harmadik pillér az etnikai alapú magyar pártok támogatása.”

Az asszimilációval szembeni legfontosabb lépésnek a miniszterelnök-helyettes a kettős állampolgárságot tekinti.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint is az erről szóló 2010-es parlamenti döntés határozta meg az új nemzetpolitikai irányt.

„Ha mást nem tettünk volna, csak a kettős állampolgárságról döntöttünk volna, büszkén mondhatnánk el, hogy szavaztunk erről, de természetesen itt nem álltunk meg – hangsúlyozta a politikus. – Ma már, tíz év elteltével talán már kijelenthető, hogy

a nemzetpolitika a magyar kormány egyik sikertörténete.”

Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány számos területen nyújt bepillantást abba, hogy az elmúlt évtizedben milyen módon változott meg a külhoni magyarok élete, legyen szó oktatásról, kultúráról, gazdaságról, önkormányzatiságról vagy egészségügyről. A kiadvány a kulhonimagyarok.hu oldalon év végéig online is elérhető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×