Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Roosevelt 7/8 Irodaházban 2020. december 16-án. A kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon az elmúlt 10 év magyar nemzetpolitikájáról, területenkénti legfontosabb eredményeiről és meghatározó mérföldköveiről.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Semjén Zsolt: a romokból sikerült felépíteni a nemzetpolitikát

Bemutatták a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadványt, amely Trianon századik évfordulója, a nemzeti összetartozás, valamint a 2020 az erős magyar közösségek éve keretében készült el.

A romokból sikerült felépíteni egy egységes, koherens nemzetpolitikát – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány bemutatója kapcsán.

„A magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrész fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága – szögezte le. – Ennek a jegyében módosítottuk úgy az Alaptörvényt, hogy nemcsak az szerepel benne, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, hanem

felelősséget visel a külhoni magyarságért.”

2010 óta megnégyszereződött a támogatás összege, sok ezer program indult, az óvodától az egyetemig a magyar állam tartja fenn a külhoni intézményrendszert, ezer új óvoda és több mint 3 ezer templom épült vagy újult meg. A támogatás rendszere több pillérre épül:

„Az első pillér az identitás-megerősítés. A második, hogy óriási összegekkel gazdaságfejlesztést indítottunk az egész Kárpát-medencében. Mindez egyrészt jó az ott élő magyarságnak, miután meg tud él, jó az ott élő többségi nemzethez tartozóknak, hiszen munkaalkalmat és infrastruktúra-fejlesztést jelent, jó a magyar államnak, mert ez egyfajta gazdasági expanziót jelent és pozitívan hat vissza, valamint jó az utódállamnak is, tekintve, hogy források érkeznek az adott országba – részletezte Semjén Zsolt. – A harmadik pillér az etnikai alapú magyar pártok támogatása.”

Az asszimilációval szembeni legfontosabb lépésnek a miniszterelnök-helyettes a kettős állampolgárságot tekinti.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint is az erről szóló 2010-es parlamenti döntés határozta meg az új nemzetpolitikai irányt.

„Ha mást nem tettünk volna, csak a kettős állampolgárságról döntöttünk volna, büszkén mondhatnánk el, hogy szavaztunk erről, de természetesen itt nem álltunk meg – hangsúlyozta a politikus. – Ma már, tíz év elteltével talán már kijelenthető, hogy

a nemzetpolitika a magyar kormány egyik sikertörténete.”

Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány számos területen nyújt bepillantást abba, hogy az elmúlt évtizedben milyen módon változott meg a külhoni magyarok élete, legyen szó oktatásról, kultúráról, gazdaságról, önkormányzatiságról vagy egészségügyről. A kiadvány a kulhonimagyarok.hu oldalon év végéig online is elérhető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×