eur:
411.28
usd:
393.1
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavaznak a képviselők az alaptörvény hetedik módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. A törvényhozás 159 igen, 5 nem szavazattal fogadta el a módosítást a kormány kezdeményezésére, amely szerint az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Módosították az Alaptörvényt és számos lényeges területen új jogszabály született

Bentlakásos nevelő iskola az OPNI-ban, újfajta hulladékgazdálkodás, átalakuló mobilfizetési rendszer, változó választási törvény, adatbázis a közszolgálatban dolgozókról, állami vagyontárgyak ingyenes átadása, horgászati szabályozás, veszprémi Európa kulturális fővárosa programok – csak néhány további téma az Országgyűlés által elfogadott törvények és -módosítások közül.

A parlament e heti második ülésnapja a temesvári népfelkelés évfordulójára való emlékezéssel kezdődött, majd a napirend előtti felszólalások után a Ház 21 javaslatról hozott döntést, valamint további 20 előterjesztésről szavaz.

Anya, apa, születési nem, közpénz, különleges jogrend

A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását a kormány kezdeményezésére.

Az alaptörvényben ezentúl szerepel: az anya nő, az apa férfi.

Védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítják a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését.

Az indoklás szerint a kormány azért tartotta szükségesnek rögzíteni az alaptörvényben azt, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, mert álláspontja szerint

folyamatos fenyegetettségben vannak "az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek,

az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a Teremtés rendjéből fakadó fogalmak".

A nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatokkal magyarázzák, hogy biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelynek része, hogy a gyermek védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A gyermekek Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló nevelése pedig egyértelmű alapokat teremt ahhoz, hogy "a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa" - olvasható az indoklásban.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra - számos felsőoktatási intézmény ilyen formában működik - vonatkozó rendelkezéssel a mindenkori kormányzattól való függetlenségét kívánták megteremteni ezen szervezeteknek. Az indoklás szerint azzal, hogy az alapítványok létrehozásáról, működéséről és megszüntetéséről kétharmados törvény rendelkezik, nő a jogbiztonság, mivel politikai konszenzus kell a módosításukhoz.

A közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése

- áll a megfogalmazás az elfogadott módosításban.

A közpénz fogalmának alkotmányban történő rögzítésével egységes gyakorlatot akarnak kialakítani az alkotmányos szerveknél. A közpénzfogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed.

A hatályos alaptörvény a különleges jogrend hat esetét határozza meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet.

A jövőben azonban már csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga.

A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, a megelőző védelmi helyzet egyes szabályait is átvéve. Katonai típusú különleges jogrendről van szó, amelynek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Ugyancsak kétharmaddal dönt az Országgyűlés a szükségállapot kihirdetéséről. Szükségállapotot akkor lehet bevezetni, ha

  • az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy
  • a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy
  • az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény történik.

Ez a különleges jogrend harminc napra hirdethető ki, ha a kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll, harminc nappal meghosszabbíthatja a parlament.

A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvénnyel. Az eltérés annyi, hogy a normaszövegben az "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" fordulatot használják, így lehetővé válik a veszélyhelyzet kihirdetése előre nem jelezhető esetekben is. A hatályos szöveg ugyanis "az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség" esetén teszi lehetővé a veszélyhelyzet kihirdetését.

A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, az harminc napra szól. Újdonság, hogy

az Országgyűlés eddig a kormány veszélyhelyzeti rendeletének hatályát hosszabbította meg, ezzel szemben a jövőben a veszélyhelyzet meghosszabbításához ad felhatalmazást.

Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba, a különleges jogrenddel kapcsolatos szabályok azonban csak 2023. július 1-jétől érvényesek.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Azóta többször módosult, legutóbb tavaly decemberben változtatott rajta a parlament.

Megváltoztak az országgyűlési választási listaállítás szabályai

A választási törvények kormány által kezdeményezett, minősített többséget igénylő módosítását 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a Ház.

Ennek alapján az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség - legalább 14 megyében és a fővárosban - országos lista állításához már a következő parlamenti választáson.

A jogszabály rendelkezik az átjelentkezések miatt megnövekedett létszámú szavazókörökről és arról is, hogy kampánytevékenység esetén hogyan kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat.

Bár a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatában szerepelt, végül

a zárószavazás előtt kivették az indítványból 10 Pest megyei egyéni országgyűlési választókerület területének átszabását.

Az összegző módosító javaslat elfogadásával elhagyták a képviselők a törvényjavaslatból a szavazólapról történő képfelvétellel kapcsolatos rendelkezést, mivel magáncélra a hatályos törvények szerint is le lehet fotózni a szavazólapot.

Az illegális hulladéklerakás felszámolását célzó javaslatokról döntöttek

Az Országgyűlés több olyan intézkedést fogadott el, amelyek az illegális hulladéklerakás minden fajtájának visszaszorítását célozzák. A képviselők 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében hagyták jóvá a kormány energetikai és hulladékgazdálkodási javaslatcsomagját.

A kabinet az előterjesztés indoklásában aláhúzta, a törvénytelen szemétlerakás felszámolása érdekében bővítik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának lehetőségét, továbbá szigorítják a szankciórendszert.

Új felsőoktatási szabályok

A képviselők 133 igen, 58 nem és 4 tartózkodó szavazattal elfogadták a felsőoktatás szabályozását érintő törvénymódosítást a kormány előterjesztésére.

Az indoklás szerint a képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében hozták azt a szabályt, hogy

2021 szeptemberétől az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendelet lesz, a képzési és kimeneti követelményeket pedig hivatalos közleményként publikálják.

A hallgatói lemorzsolódást elkerülendő 2021. január 1-jétől az alapképzésen gyengén teljesítő hallgató átjelentkezhet felsőoktatási szakképzésre. Szintén jövő januártól bevezetett változás, hogy az oklevelet nemcsak magyarul és angolul, hanem a képzés nyelvén is ki kell adni, az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatokat pedig automatikusan elismerik.

2022. január 1-jétől az oklevél megszerzése előtt is lehetséges lesz bekapcsolódni a doktori képzésbe az általános orvosi, az állatorvosi, a gyógyszerészi és a fogorvosi képzés hallgatóinak.

A jogszabály azt is a előírja, hogy jövőre a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerének képesnek kell lennie a zárt rendszerű elektronikus távoktatás támogatására.

  • A törvénymódosítás érinti a Magyar Művészeti Akadémiát is, amelynek rendes tagjai számát 250-ről 315 főre emelik 2022 novemberétől annak érdekében, hogy a Nemzet Művésze címet viselők is rendes taggá válhassanak.
  • Módosul 2021. január 1-jétől a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény is: egyszerűbbé válik a médiatanács által kiírt médiaszolgáltatási pályázatok elbírálása, módosulnak a médiaszolgáltatási díj fizetésének szabályai - a negyedéves fizetés helyett a havi fizetés is választható lesz.
  • 2021. január 1-jétől a Magyarságkutató Intézet jogosult lesz régészeti feltárásra.

Új nevelő iskola kétmilliárdból, az OPNI épületeiben

Ahogy arról már Varga Mihály külön is beszámolt egy videóban, jövőben egy új, nemzetközi érettségi bizonyítványt nyújtó, középfokú nevelési-oktatási intézmény és kollégium kezdheti meg működését Budapesten, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi úti épületében. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és az alapítványnak történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 134 igen, 38 nem és 23 tartózkodó szavazattal fogadta el.

Magyar Levente, az előterjesztő Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a javaslat vitájában azt mondta: Közép-Európa és a tágabb régió legszínvonalasabb,

angolul és a régió országainak nyelvein oktató, 4+1 évfolyamos, bentlakásos iskolát hoznak létre svájci és angol minták alapján.

Az intézmény tandíjat szed majd, de szociális és egyéb méltányolható okból tandíjmentességet vagy -mérséklést adhat a tanulóknak. Az iskola ösztöndíjprogramokat is működtethet.

Az elfogadott jogszabály ingyenesen az alapítvány vagyonkezelésébe adja a főváros II. kerületében lévő, a Hűvösvölgyi út 116. szám alatti épületet, amely egykor az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek adott otthont. A nevelési intézmény létrehozására 2 milliárd forintot is biztosítanak.

Módosult a “szankciótörvény”

Törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés a közigazgatási szabályszegési szankciókról szóló törvény január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben. Az előterjesztést 133 igen szavazattal, 37 ellenvoks mellett, 25 tartózkodással fogadták el a képviselők. Lesz, ahol kötelező a bírság kiszabása, és nevesítik, mikor nem alkalmazható a legenyhébb szankció.

Az úgynevezett szankciótörvény a fokozatosság elvére épül, vagyis az egy éven belüli első szabályszegésnél a hatóság figyelmeztetést alkalmaz, bírságot a hatóság csak a következő szabályszegésnél szabhat ki.

A közigazgatási bírságot mérsékelt összegben szabják ki, amennyiben az ügyféllel szemben e szankciót három éven belül még nem alkalmazták.

A fokozatosság érvényesíthetőségét célozza egy nyilvántartás, amelybe bekerülnek a szabályszegők és a velük szemben alkalmazott szankciók. Ebben három évig tárolják az adatokat.

A szankciótörvény egységes rendelkezéseket tartalmaz a közigazgatási bírságokra.

A változtatások a fentiek érvényesülése érdekében nyolcvannyolc törvényt érintenek, és kivételeket is tartalmaznak például arról, hol nem alkalmazható a legenyhébb szankció, vagyis a figyelmeztetés.

Azt is tartalmazza a törvénycsomag, hol kötelező a bírság kiszabása.

Ilyen, ha a jogsértés az emberi életet, az egészséget vagy a testi épséget sérti vagy veszélyezteti, illetve a kiskorúak védelmét célzó jogszabályokat sérti, továbbá, ha a jogsértés különösen kiszolgáltatott személy ellen irányul.

Információs rendszer a közszolgálatban dolgozókról

A parlament kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszer (KSZDR) néven egy a közszolgálatot átfogó kormányzati információs rendszert hozott létre. A képviselők 132 igen szavazattal, 56 nem ellenében és hat tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány erről szóló javaslatát.

A kabinet szándéka szerint a KSZDR alapvető célja a közszolgálatban működő emberierőforrás-gazdálkodás hatékonyságának és szakszerűségének növelése. Az új információs rendszer bevezetésével ugyanis

a kormány a jelenleginél gyorsabban, automatizált módon juthat hozzá a közszolgálati szervek személyügyi alapadataihoz.

Alapítvánnyá alakulások, tovább duzzad és nevet vált a SZIE

A kormánypárti többséggel elfogadott új szabályozások szerint alapítványi fenntartású lesz a veszprémi Pannon Egyetem, valamint a Szent István Egyetem, utóbbi új egységekkel bővül és új nevet is kap.

2021. szeptember 1-jétől a kormány által létrehozott Pannon Egyetemért Alapítvány nevű, közérdekű vagyonkezelő alapítvány gyakorolja a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem alapítói és fenntartói jogait, biztosítja a működési feltételeket és az intézményfejlesztési célok megvalósítását, valamint végzi a vagyonkezelést. A jelenleg költségvetési szervi formában működő egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan-vagyonelemek a fenntartóváltást követően, ingyenesen a magánegyetemként tovább működő intézmény tulajdonába kerülnek. Az alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait az innovációért és technológiáért felelős miniszter jelöli ki.

A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2021. február 1-jétől beolvad a Szent István Egyetembe, új nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe, amely ugyanekkortól a kormány által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működik tovább. A gödöllői székhelyű Szent István Egyetembe idén augusztusban már integrálták az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert kampuszát, a Pannon Egyetem Georgikon Karát, valamint a Kaposvári Egyetemet. A kormány szándékai szerint az agrár felsőoktatás jelentős részét magában foglaló egyetem és az agrár szakpolitika legfontosabb kutatási platformjának egyesülésével még jobban kihasználhatóvá válnak az agrárágazatban rejlő lehetőségek. Az alapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait az innovációért és technológiáért felelős miniszter jelöli ki, a kuratóriumába egy tagot az agrárminiszter delegál. A jogszabály külön rendelkezik az egyetem génmegőrzési tevékenységéről.

Állami vagyontárgyak átadása, migráció, árvízi védekezés, horgászat

A parlament elfogadta a kormány igazságügyi tárgyú törvénymódosító javaslatcsomagját, amely mintegy húsz jogszabályon hajt végre változtatásokat. Az új szabályozás egyebek mellett egységesítette a közjegyzői szolgálat létesítésével kapcsolatos igazságügyi miniszteri hatásköröket azzal, hogy a jövőben a tárcavezetőt nemcsak a kinevezés joga illeti meg, hanem a kinevezési folyamatot is elindíthatja a pályázat meghirdetésével. Emellett bevezették a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott fogalmát, lehetővé téve, hogy számukra szociális és temetési segélyt folyósítsanak.

Állami vagyontárgyak ingyenes átadását tartalmazza a vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény.

  • Az esztergomi vár az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerül, egy közparkot pedig Esztergom városa kap meg.
  • Állami tulajdonú ingóságok, a többi között hangszerek kerülnek ingyenesen a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft.-hez, valamint a Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Kft.-hez.
  • A jogszabály emellett biztosítja állami tulajdonú ingatlanok és az azokhoz tartozó ingóságok ingyenes tulajdonba adását a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság részére kulturális, örökségvédelmi, oktatási és szakképzési közfeladatai ellátására.

A változtatás lehetővé teszi állami tulajdonú ingóságok átadását természetes személyeknek is, ha a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel használati megállapodást kötöttek.

Bár a jogszabályok általában kizárják az osztott tulajdont az állam és az önkormányzat között, az elfogadott törvény szűk körben megengedi ezt, elsősoran terek, parkok és közkertek esetében azzal, hogy azok kizárólagos nemzetivagyon-védelmi szintje ebben az esetben sem sérülhet.

Az eddigieknél gyorsabban nyújthat segítséget a honvédség az árvízi védekezések során és több adathoz juthatnak a magyar szervek az illegális migránsokról - ezt is tartalmazza a honvédelmi törvényeket érintő módosító csomag, amelyet 132 igen szavazattal, 55 nem ellenében és hét tartózkodás mellett fogadott el a parlament.

Az öt honvédelmi törvényt módosító változtatás értelmében a Magyar Honvédség a parancsnoka döntésének bevárása nélkül segíthet a katasztrófavédelemnek mintegy száz fő igénybevételéig.

A változtatás pontosítja a biometrikus adatkezelés szabályait is. A tárca államtitkára ezt a törvény ismertetésekor azzal indokolta: az illegális migráció több olyan országból indul ki, ahonnan érkezőkről a szövetséges erők biometrikus adatbázissal rendelkeznek. Ezek felhasználásával kiszűrhetők a veszélyes emberek a határon.

Az új szabályozás pontosítja a külföldi haderő magyarországi állomásozásáról szóló szabályokat, valamint a honvédség külföldi jelenlétéről szóló miniszteri beszámoló szabályait.

Új szolgálati jogviszony a NAV-nál: Az Országgyűlés új törvényt hozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi állományának jogállásáról, amely az adóhivatal 2010-ben megkezdett szervezeti integrációját hivatott befejezni. A most elfogadott jogszabály egy önálló, az egyéb jogállásoktól független egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, amely egyaránt vonatkozik a hivatásos és a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló dolgozókra.

Változik a halgazdálkodási törvény: A többi között az állami horgászvizsga alóli mentesség feltételeit is tartalmazza a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabály keddi módosítása.

A jövőben a halvédelmi bírság kiszabása alatt az érintetteknek semmilyen módon nem lesz lehetőségük további horgászatra.

Nem juthat ismételt halgazdálkodási joghoz az az előhaszonbérlő, aki a pályázatában szereplő vállalásokat nem teljesítette. A változtatás pontosítja a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) közfeladatait is, valamint az azokhoz rendelt eszközöket.

Törvény a veszprémi Európa kulturális fővárosa programok lebonyolításáért

A jogszabályt, amely megteremti a programsorozathoz kapcsolódó beruházások lebonyolításnak feltételei, 177 igen szavazattal, 13 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A program egyik infrastrukturális fejlesztése a "kulturális negyed",

amelynek része a veszprémi Petőfi Színház komplex rekonstrukciója, a Csermák zeneiskola megújítása vagy a zöldfelületi revitalizáció, érintve a Püspökkertet. Ugyancsak megújul az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, valamint a Laczkó Dezső Múzeum. A vár műemléki környezetében szintén használaton kívüli épületek újulhatnak meg, új kulturális tartalmakkal felruházva.

A program részeként a Veszprémi Főegyházmegyének is lesz lehetősége a többi között a Boldog Gizella egyházművészeti gyűjtemény létrehozására, restaurátori műhelyek és irodák kialakítására, valamint tematikus kiállítóterek és palotatörténeti élményközpont kialakítására. A rendezvénysorozat a Bakony és Balaton bemutatására is lehetőséget ad.

A kormány 2019-ben nevezte ki Navracsics Tibor korábbi uniós biztost a programsorozat koordinálásáért felelős kormánybiztossá. A kormánybiztos a törvény által most általános tájékoztatáskérési jogosultságot kap, valamint javaslattételi jogot a konkrét intézkedések esetében.

A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a programsorozattal összefüggő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb ár legyen.

Ugyanígy az eljárás gyorsítását szolgálja egyes állami tulajdonú ingatlanok önkormányzati vagy egyházi tulajdonba átadása.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 06:54
×
×
×
×