eur:
411.54
usd:
395.17
bux:
79740.73
2024. november 22. péntek Cecília
Vincze Enikő Luna nevű kutyáját sétáltatja a kijárási tilalom idején Nyíregyházán 2020. november 25-én. A koronavírus-járvány második hulláma miatt november 11. óta este 8 és hajnali 5 óra között kijárási tilalom van érvényben Magyarországon. Kutyát a tilalom ideje alatt is lehet sétáltatni a lakóhely 500 méteres körzetében.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Koronavírus: óvatosabbak és pesszimistábbak lettünk – az oltással szemben is

A vakcina megérkezése önmagában nem jelenti a járvány végét, a lakosság a vészhelyzet elhárulásáról szóló hivatalos hatósági bejelentés után fog megnyugodni – derül ki az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának decemberi eredményeiből. Az újra növekvő bizonytalansággal együtt a médiába vetett bizalom korábban sosem látott szintre nőtt.

A felnőtt lakosság kevésbé érzi túlzónak a média által sugallt járványveszélyt, mint a nyáron, a vírus szorítása alóli néhány hónapos fellélegzés idején.

A magyarok megközelítőleg fele (48 százalék) azonban továbbra is úgy gondolja, hogy kisebb a fenyegetettség, mint amit a hírforrások tükröznek.

A média eltúlozza a koronavírus járvány kitörésének súlyosságát?

A hírforrások megbízhatóságának rangsorát a járvány kezdete óta változatlanul a virológusok, járványügyi szakemberek, tudósok vezetik, decemberben 69 százalékos rekord értékkel. Hasonlóan minden korábbinál erősebb a bizalom a helyi egészségügyi hatóságok és az operatív törzs (harmadik és negyedik hely a WHO-t követően), de ezzel párhuzamosan a média irányában is.

Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve?

A Covid-19 témával foglalkozó televíziós hírek, YouTube csatornák, valamint közösségi média oldalak korábban nem mért hitelességgel bírnak a decemberi kutatás adatai szerint. A tévés hírműsorok főleg az idősek, az alacsonyabb végzettségűek és a kis települések lakói számára jelentenek kiemelkedően hiteles forrást, míg a közösségi média a fiatalok és a diplomások körében a legmegbízhatóbb médium a vírussal kapcsolatban.

Az Ipsos mérése szerint tízből kilenc magyar meg van győződve a vírus gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, amely arány az elmúlt félév enyhe visszaesése után újra az áprilisban mért szinten van. A munkavállalók jelentős hányada saját bőrén is érzi a változásokat, megközelítőleg 420 000 fő tartósan otthoni munkavégzésre, távmunkára kényszerül az év utolsó hónapjában is.

Az interjúalanyok bevallására alapozva a munkavállalók 2 százalékára, mintegy 100 ezer főre becsülhető az állásukat a Covid-19 járványnak köszönhetően elvesztők száma

a 2020-as évben.

Míg egy hónappal korábban még nem számolhatott be nagy változásokról a kutatást április óta havi rendszerességgel elvégző kutatóég, a decemberi számok azt mutatják, hogy az intézkedéseknek köszönhetően

újra erőteljesen korlátozódott a lakosság mindennapi élete.

A személyes védekezés módját tekintve a május-júniusi állapothoz hasonló a hazai összkép, azzal a különbséggel, hogy a szájmaszkok használata (az ezt kötelező rendeletnek megfelelően) azóta érezhetően elterjed az országban (90 százalék), míg a tömegközlekedési formákat valamelyest intenzívebben használja a lakosság, továbbá a gyermekeket is bátrabban viszik közösségbe a szülők, mint tavasszal tették.

Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz önre?

A mért értékek visszatükrözik a novemberi szigorításoknak köszönhetően a belföldi turizmusban érezhető visszaesést: míg szeptemberben a válaszadók mindössze negyede kényszerült elhalasztani vagy törölni utazást, decemberben már 48 százalékot mért az Ipsos. Hasonló nagyságrendű a rendezvények látogatásában mért visszaesés.

A maszkok viselése, valamint a tömegközlekedés használata erős összefüggést mutat, ennek köszönhetően a (vélhetően a saját autójukkal utazó) magas anyagi státuszúak körében a legalacsonyabb (86 százalékos) a maszkhasználat. A demográfiai keresztvizsgálatok rámutattak, hogy az idősebbek, továbbá a nők felülreprezentáltak a legóvatosabb lakossági szegmensben.

Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz önre?

Az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának kilencedik mérési hulláma kitért a járvány utáni újrakezdésre is. A lakosság harmada akkor érezné újra biztonságosnak a járvány előtti, megszokott életformát, ha a járványügyi hatóság bejelentené a pandémia végét (31 százalék), míg minden negyedik alany a kormány képviselőjétől várná ezt a nyilatkozatot (25 százalék).

Mitől teszi leginkább függővé, hogy enyhítsen a járvány ellen bevezetett szokásain vagy visszatérjen a régi szokásaihoz?

Míg a korábbi mérések azt mutatták, hogy a magyarok elsősorban a vakcina megérkezésétől várják a járvány végét (26-29 százalékos említés), decemberben már csak 20 százalék azok aránya, akik számára ez megnyugtató lezárást jelent. Az eredmények összhangban vannak a fokozatosan erősödő oltásellenes nézetekkel:

a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina vélt hatékonyságát illetően.

Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×