A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyv – a több hónapos kutatómunka mellett – több éves gondolkodás és tapasztalatszerzés eredményeként született meg, célja pedig, hogy megpróbálja áttekinteni, hogy nekünk, magyaroknak hogyan kellene saját múltunkról, jelenünkről és jövőnkről stratégiai összefüggésekben gondolkodunk – fogalmazott az InfoRádiónak a szerző. A könyv ugyanakkor, mint azt a cím is sejteti, arra is vállalkozik, hogy megpróbál egy leegyszerűsített sorvezetőt adni, ami részét képezheti egy nemzeti konszenzusnak, függetlenül attól, hogy milyen politikai elit vezeti Magyarországot a következő évtizedekben. Még abban az esetben is, ha ez naiv elképzelés – jegyezte meg Orbán Balázs, aki szerint a könyv kifejezett célja, hogy a stratégiai gondolkodással összefüggésben legyen egy nemzeti minimum, vagy annak megjelenítéséről, de legalább az ezzel kapcsolatos párbeszédet beindítsa.

A könyv további fontos üzenete, mint ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök is kihangsúlyozta az előszóban, hogy

nem lehet csak a mindennapok problémáira koncentrálni, mindig távlatosan kell gondolkodni, ami különösen igaz ez egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország.

Tudnunk kell, hogy mik az erősségeink és gyengeségeink, hogy hogyan alakul a szövetségi rendszerünk, illetve, hogy a körülöttünk lévő világ hogyan változik, milyen trendek uralkodnak és ezekhez alkalmazkodnunk kell, illetőleg – amennyire az erőforrásainkból telik – meg kell próbálnunk a változásokat magunk is befolyásolni – fejtette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

Orbán Balázs hozzátette: Magyarország számára, ami versenyelőnyt jelenthet, az a tudás és a stratégiai gondolkodás, és természetesen ezzel összefüggésben az országot bármikor irányító politikai, gazdasági és kulturális elitnek az ugyanúgy vagy hasonlóképpen való gondolkodása. Mindazzal együtt, hogy ha visszatekintünk az elmúlt pár száz esztendőre, a sikeres korszakokban is látható – mint például a reformkorban, a dualizmus időszakában –, hogy az akkori politikai erők sem minden esetben értettek abban egyet, hogy miként kell A-ból B pontba eljutni, elég csak Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájára gondolni. De abban mindig egyetértés volt, hogy

a magyaroknak a legfontosabb feladata, ahogy Széchenyi is fogalmazott: egy saját tengelye körül forgó, önnön logikáját levezetni képes Magyarországnak a megteremtése.

Az államtitkár arra is kitért, az, hogy Magyarország erőforrásainál és méreténél fogva jóval hangsúlyosabban jelenik meg a nemzetközi politika világban, egy tudatos stratégiának a következménye, hogy nem a nagy trendekbe belesimuló kis államok logikáját követjük, hanem saját vonalat viszünk, megpróbálva használni azokat az eszközöket, amelyek a rendelkezésünkre állnak, hogy folyamatosan tágítsuk, de legalábbis, hogy megtartsuk azt a mozgásteret, amely jelen pillanatban adott. Ennek mentén

a magyar stratégiának mindig kulcseleme a szuverenitás,

tehát a függetlenség, a saját életünkről való döntési képesség megőrzése. Orbán Balázs emlékeztetett, egyre hangsúlyosabban hallani, akár saját szövetségi rendszereinken belül is, hogy a nemzetállamok meghaladandó konstrukciók, és hogy a globális kormányzás hatásköreit kell erősíteni. Ezt viszont Magyarország, nyilván nem egyedül, hanem politikai segítők összegyűjtésével mindig ellenezni fogja – vélekedett a könyv szerzője, hogy

az országgal kapcsolatos legfontosabb kérdések Budapesten dőljenek el.

A föld, a víz és az agy

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyv bemutatója kapcsán egy hétfői kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott:

fontos, hogy a politikában a pragmatizmus mellé távlatosság is társuljon.

Azt is felidézte, hogy a modern kancellária intézménye Németországban jelent meg a második világháború után. A német kancellárnak jogában áll meghatározni a politikai irányvonalat.

Megjegyezte, hogy a magyar Miniszterelnökség hibrid, mert nemcsak előkészít, hanem szaktárcaként is működik. Szerinte nem kérdés az Európa iránti elkötelezettség, a kérdés ennek formája, amiről a közép-európai országoknak kifejezetten más az elképzelésük.

Az eseményen korábbi kancelláriaminiszterek is részt vettek.

Lázár János miniszterelnöki biztos, kormánybiztos, a Miniszterelnökség korábbi vezetője szerint fontos, hogy Magyarország kiaknázza az erőforrásait. Ezt mondta Stumpf István egyetemi tanár, a korábbi Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter is, aki úgy vélekedett, hogy

három erőforrás válik majd nélkülözhetetlenné: a föld, a víz és az agy. Magyarországnak jók a lehetőségei ezek kiaknázására

– hangoztatta. Egyben súlyos vitának nevezte, hogy a föderalizáció felgyorsításának irányába mozdul-e el az unió.

Navracsics Tibor kormánybiztos, egykori közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: egy politikusnak meg kell éreznie, hogy mikor suhan el mellette a történelem, és „el kell kapnia” azt. Szerinte 2010 és 2014 között a lehető legtöbbet akarták tenni azért, hogy Magyarország új nyomvonalon haladhasson, mivel nem tudták, hogy újra bizalmat kapnak-e. Ezért nagyon sok törvényt fogadtak el.

A politikus nem lát kivetnivalót abban, hogy Magyarország és Lengyelország kilátásba helyezte a vétót, erre lehetőség van. Ugyanakkor kijelentette, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz kell tartoznia, és nem elég kifinomult a kormány Európa-politikája.

Szinte minden területen „konfrontációban állunk, ez pedig túl sok”.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója azt mondta, hogy olyan könyveket jelentetnek meg, amelyeket hiánypótlóknak tartanak. Ilyen a műve Orbán Balázsnak is, aki a kollégium kuratóriumi elnöke – hangoztatta. Szavai szerint a kötetből megérthető, miként gondolkodnak az állam vezetői.

A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye az MCC kiadójának gondozásában jelent meg.