eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Ostrom alá vette az ellenzék a bodai atomtemető tervét

A kormányzat szerint valahol mindenképp el kell helyezni a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemeit, az ellenzék megkérdezné az embereket erről.

Pécs közvetlen közelében, egy Boda nevű község agyagkőrétege alatt alakíthatják ki a paksi nukleáris erőmű úgynevezett atomtemetőjét, de döntés még nem született erről.

Az Országgyűlésben élénk vita bontakozott ki a témáról annak kapcsán, hogy megvitatták a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politika ötévenként esedékes felülvizsgálatának határozati javaslatát.

Kaderják Péter, az Innovációs és technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a jogszabályi előírások miatt kötelező ötévente felülvizsgálni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját, amelyet Magyarország első alkalommal 2015-ben fogadott el.

A módosítások érintik az Országos Atomenergia Hivatalhoz az elmúlt 5 évben átkerült feladatokat és hatásköröket, így a radioaktív hulladéktárolók feletti hatósági felügyeletet és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. Emellett - folytatta - a módosítás átvezeti az elmúlt időszakban a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos ütemezési változásokat, így a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítását, valamint az oktatóreaktor 2017-es felülvizsgálatát.

Hol lesz a tároló?

Nunkovics Tibor, a Jobbik vezérszónoka hozta szóba és hiányolta az előterjesztésből a kiégett fűtőelemek sorsával kapcsolatos terveket, azt firtatva, hogy hol lesz az ehhez szükséges mélységi geológiai tároló (köznapi nevén az atomtemető) helyszíne.

Az MSZP-s Szakács László szerint a kormány halogatja a szükséges döntést, miközben "mindenki tud" a bodai tervekről,

Boda ráadásul alig 10 kilométerre van Pécs belvárosától.

Bírálta a Paks 2 beruházás lebonyolítását és a kapcsolódó orosz hitel felvételét is, amelyet még akkor is törleszteni kell majd, amikor az erőmű leszerelése történik majd.

A DK-s Varju László szerint a javaslat tárgyalása "pótcselekvés", az álláskeresési támogatás időbeni meghosszabbításával kellene inkább foglalkozni, nem ezzel.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint az atomenergia sem nem zöld, sem nem olcsó, sem nem biztonságos. Ugyanakkor azt elismerte, hogy amely ország nukleáris energiát használ, annak kötelessége gondoskodni a kiégett fűtőelemekről, a radioaktív hulladékok elhelyezéséről, de

erről a környező terület lakóit is meg kell kérdezni; erre azonban a pécsieknek nem ad lehetőséget egy törvénymódosítás.

A Párbeszéd politikusa, Tordai Bence a javaslat visszavonását sürgette. Szerinte az atomenergia az energiatermelés legdrágább formája, az atomerőmű életciklusát tekintve pedig több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy gázerőmű, és utána 100 ezer évig sugárzó hulladék is marad. Azt ajánlja,

Magyarország állapodjon meg Oroszországgal a hulladék elviteléről.

Balczó Zoltán (Jobbik) szeretné, ha nukleáris energia nem lenne Magyarországon, de ma erről beszélni nem a realitás, megújuló energiával nem lehet pótolni Paks kapacitását.

Kormányálláspont

Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára zárszavában leszögezte, hogy a nukleáris energia hasznosítása legalább a 2030-as évek végéig ténykérdés lesz Magyarországon, mert a 2050-re meghatározott klímasemlegességi cél máshogyan nem érhető el. A kiégett fűtőelemeket tehát valahol el kell helyezni.

"Nem a legyen vagy ne legyen a kérdés, hanem az, hogy hogyan oldjuk meg a kérdést."

Szerinte a bodai helyszín alkalmas a radioaktív hulladék eltemetésére, de döntés még nem született, mert további kutatások szükségesek az ügyben, de helyi népszavazást nem tart szükségesnek, mert azon túlmutató kérdésről van szó.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×