eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
A digitális távoktatás keretében előírt történelem feladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A családok többségének megoldhatatlan terhet jelentene az iskolabezárás

A gyermekes családok háromnegyede számára jelentene nehézséget az óvodák és iskolák ideiglenes vagy tartós bezárása – derül ki az Ipsos friss felméréséből.

A magyar lakosság a járvány második hulláma idején már jóval bátrabban mozdul ki otthonából, jár közösségbe, mint tavasszal tette. Az áprilisban mért 73 százalékhoz képest szeptemberben mindössze 30 százalékot tesz ki azok aránya, akik kerülik a személyes kontaktust másokkal. A szülők harmada (32%) ugyanakkor továbbra is távol tartja gyermekét a nem kötelező közösségi tevékenységektől.

A magyar családok döntő többsége számára nagy terhet jelentene az iskolák, illetve óvodák ismételt bezárása. Tíz háztartásból hét nem vagy legfeljebb csak rövid távon tudná megoldani az így kialakult helyzetet, további 6 százalék akár hosszabb távon is gondoskodni tudna a gyerekek elhelyezéséről, míg mindössze 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy az oktatási intézmények leállítása nem okozna gondot számára.

A legrugalmasabban a 30 év alatti felnőttek tudnák kezelni gyerekeik esetleges kényszerű elhelyezését: a teljes érintett lakosságot jellemző 45 százalékkal szemben csak 28 százaléknak okozna komoly gondot az iskolabezárás, míg 39 százaléknak egyáltalán nem jelentene problémát. Hasonló mondható el a nagycsaládosokról is. A kutatás eredményei szerint minél nagyobb a háztartás, annál könnyebben kezelik a szülők/nagyszülők a gyerekek otthon maradását: a 6-7 fős családok közel fele (45 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem generálna nehéz helyzetet az őszi iskolabezárás.

A másik végletet a tehetősebb társadalmi rétegek (diplomás szellemi foglalkoztatottak és magas vásárlóerejűek) képviselik: 96 százalék nevezte megoldhatatlan problémának, és mindössze 4 százalék azok aránya, akik megoldást tudnának találni az esetleges kényszerhelyzetre.

Az egyes közigazgatási régiókat tekintve a Dunántúl, azon belül is kiemelten a legkisebb lakossággal bíró Dél- és Nyugat-Dunántúl családjai birkóznának meg nehezen az esetleges intézménybezárásokkal. Budapesten az országos átlaghoz képest alacsonyabb, 70 százalékos arány nyilatkozott úgy, hogy problémát jelentene a gyermekek elhelyezése, ha ismét szünetelne a hagyományos oktatás, míg az észak-magyarországi régióban ennél is jóval alacsonyabb, 57 százalékos érték volt mérhető.

Az iskolabezárások által legkritikusabban érintett háztartások 45 százaléka nem csak egy, de több kiskorúval is bír, és a gyermekek elhelyezésének problémája 78 százalékban kis vidéki városok vagy falvak lakóit érintené.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×