Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Tömeges iskolabezárásoktól tart a PDSZ, kevesli a tesztelést

Úgy vélik, ha marad az a gyakorlat, amiről a tanárok beszámoltak, drasztikus intézkedésekre lesz szükség.

A beérkező jelzések alapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerda esti közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valamelyik iskolában fertőzött személyre bukkannak, nem tesztelik automatikusan az intézményben dolgozókat és az oda járó gyerekeket, tanulókat. Így az sem derülhet ki, hogy aki fertőzött, de még tünetek nélkül bejárt, továbbadhatta-e a fertőzést.

"Márpedig egy nevelési-oktatási intézményben ennek igencsak nagy a veszélye" - értékelt közleményében az érdekképviselet.

Elterjedt gyakorlat, hogy a Covid-gyanús személyeket azonnal karanténba helyezik, és ha a dolgozó vagy a diák szülője nem éri el, hogy a háziorvos megrendelje a tesztelést, az nem történik meg automatikusan. Emiatt tehát

rejtve marad, hogy karanténba kerülése előtt fertőzött-e.

Az érintett dolgozó pedig nem tud kiszabadulni a karanténból – hacsak nem fizeti ki saját pénzből a PCR-tesztet 30 ezer forintért, ráadásul ebből kettő is kell, 48 óra eltéréssel. Emiatt két hétre karanténban marad, csupán 60 százalékos táppénzzel – hacsak nem sikerül elérnie, hogy a fertőzést foglalkozási betegségnek minősítse a hatóság, ekkor ugyanis megkapja a teljes fizetését.

További problémát jelent az intézménynek, hogy a többi munkavállaló amúgy is jelentős terhelése tovább nő, hiszen a kieső kollégát helyettesíteni kell.

Ezt a gyakorlatot elfogadhatatlannak tartja a PDSZ, amely szerint a cél az lenne, hogy

gyanú esetén azonnal teszteljenek, hogy kiderüljön, van-e konkrét veszélyhelyzet.

Kifogásolja továbbá a PDSZ, hogy a tesztet az észleléshez képest későn végzik el, valamint hogy laikus tantestületeknek kellett kidolgozni járványügyi protokollt az intézményekben.

Egyebek mellett kiemelik továbbá, hogy a távolságtartás megvalósítását és a tumultus elkerülését is segítené, ha a felsőbb évfolyamos tanulók, középiskolások részére a kormány elrendelné a digitális tanrendet, és így az alsósok a félig üres intézményekben szellősebben lennének eloszthatók. Ehelyett

folytatódik a tanulócsoportok összevonása, ami járványügyi szempontból kimondottan aggályos

– mutatott rá a PDSZ.

A fenti javaslat mellett azzal is érvelnek, hogy így legalább a kisgyermekek, az alsó tagozatosok az intézményekben maradhatnának. Ha ez nem történik meg, mert bezár az óvoda, az iskola, akkor velük az egyik szülőnek otthon kell maradnia. Ez pedig most, amikor már nincs szabadsága a munkavállalóknak, hatalmas érvágás lenne, nem beszélve a járvány miatt állásukat vesztők számának további növekedéséről – hangsúlyozta a szakszervezet.

Megemlítik még, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit jelenleg nem a munkáltató tudja, tudná megteremteni. A munkáltató nem tud tömeges tesztelést elrendelni, de szünetet és digitális tanrendet se – ezt csak a kormányzat teheti.

A hagyományos tanévkezdésről, a folyamatos készenlétről és az oktatási intézményekben a koronavírus-fertőzés felbukkanása esetén alkalmazott lépésekről részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára. Az interjút elolvashatja itt, vagy akár alább meg is hallgathatja teljes egészében.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×