Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
330.68
bux:
119594.89
2026. január 14. szerda Bódog
Erkély a Szabad György Irodaházban Budapesten, a Kossuth téren 2019. december 20-án. Az Országgyűlés új, kilencezer négyzetméteres irodaházát januárban adják át. A Szabad Györgyről, az első szabadon választott országgyűlés elnökéről elnevezett épület helyén eredetileg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének 1973-ban épült székháza (MTESZ) állt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Wachsler Tamás: a Kossuth tér átalakítása nem pártpolitikai döntés volt

A Steindl Imre-programot vezető építészmérnök az InfoRádió Aréna című műsorában részletes magyarázatot adott a Trianon-emlékmű egyes elemeire, és egy érdekes vizuális véletlent is elárult.

A 100 éves évforduló mellett a Kossuth téri összkép és az Országházra való rálátás megőrzése volt a fő szempont az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű tervezésekor – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője.

"Tájépítészetileg rendbe akartuk tenni ezt a területet. Az, hogy a Kossuth téri elemeket használtuk, a tér részévé tette, csak a helyrajzi számban különbözik a kettő" – fogalmazott Wachsler Tamás, aki szerint két igény találkozott: a terület rendbetétele és a közelgő évforduló.

Kiemelte azt is, hogy

a föld alá süllyesztett emlékhely alapgondolata a történelmi Magyarország sírba szállása, de a nemzeti összetartozás feltámadása.

"Ez bevallottan része a történetnek. Amikor lefelé haladunk a rámpán, az ember figyelmét leköti a rengeteg, tizenkétezer településnév, amiben magam is mindig találok érdekeset." Hogy miért pont az 1913-as helységnév-összeírást vették alapul, arra azt mondta: "ez volt az utolsó, nem volt más választásunk."

Az emlékműben alul az öröklángot megkerülve már látszik a Kossuth tér fényessége és az Országház, lentről nézve olyan, mintha az Országházig vezetne a rámpa, ez ráadásul egy "akaraton kívüli vizuális trükk" – mondta a Steindl Imre-program vezetője.

Arról is beszélt, hogy a Kossuth tér és a Vértanúk tere átrendezésénél is az volt az alapelv, hogy visszaállítsák a tér 1944-es állapotát, ezért a Nagy Imre-szobornak jobb helye van a Jászai Mari téren, azt viszont tisztázta, hogy a szobrok rendezéséről nem politikai szempontok alapján határoztak a döntéshozók.

"Mivel országgyűlési döntés alapján a Vértanúk tere de facto a Kossuth tér részévé vált, jogos kérdés volt, hogy vajon akkor a '44-es állapotra vonatkozó országgyűlési döntést figyelembe kell-e venni. Ezt a kérdést én feltettem a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak, és azt a választ kaptam, hogy egyértelműen, így az 1945-ös szoborrombolás előtti állapotot kellett visszaállítani" – magyarázta.

A vértanúemlékműből, amely a Vértanúk terén korábban állt, semmi sem volt meg, fényképek alapján kellett dolgozni.

"Néhány fotóból, a számítógépes modellezés eszközét használva, jó kezű szobrászok munkája révén születhet pontos rekonstrukció. Ebben már van rutin, Elek Imre szobrász a Tisza-szobrot is rekonstruálta, hasonlóan kevés előkép alapján" – mondta Wachsler Tamás.

Azzal kapcsolatban, hogy a Nagy Imre-szobor eltávolítása miatt a mártír miniszterelnök unokája és sokan mások is tiltakoztak, azt mondta, ez ígaz, de a jogszabályalkotó egyértelműen fogalmaz,

egy szobor eltávolításához nem kell engedély, csak a felállításához.

"Varga Tamás, a Nagy Imre-szobor megalkotója intézte már az új helyszínen való felállítást. Ott a szobor sokkal jobban érvényesül, mint a bokrok között, a Vértanúk terén" – fogalmazott Wachsler Tamás.

Meggyőződése, a politika 1945-ben és utána "erőszakot tett" a Kossuth téren, és az, ami most történt, az erőszaktétel "visszaállítása", nem politikai és pártpolitikai szempontok vezették a döntéshozókat.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
Madár István: érdemben csökkent az infláció decemberben

Madár István: érdemben csökkent az infláció decemberben

Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője értékelte a helyzetet az InfoRádióban. A decemberben mért éves árdrágulás alacsonyabb volt, mint a novemberi 3,8 százalékos érték, tehát egy „érdemi dezinfláció” volt látható decemberben.

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×