eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Erkély a Szabad György Irodaházban Budapesten, a Kossuth téren 2019. december 20-án. Az Országgyűlés új, kilencezer négyzetméteres irodaházát januárban adják át. A Szabad Györgyről, az első szabadon választott országgyűlés elnökéről elnevezett épület helyén eredetileg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének 1973-ban épült székháza (MTESZ) állt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Wachsler Tamás: a Kossuth tér átalakítása nem pártpolitikai döntés volt

A Steindl Imre-programot vezető építészmérnök az InfoRádió Aréna című műsorában részletes magyarázatot adott a Trianon-emlékmű egyes elemeire, és egy érdekes vizuális véletlent is elárult.

A 100 éves évforduló mellett a Kossuth téri összkép és az Országházra való rálátás megőrzése volt a fő szempont az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű tervezésekor – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője.

"Tájépítészetileg rendbe akartuk tenni ezt a területet. Az, hogy a Kossuth téri elemeket használtuk, a tér részévé tette, csak a helyrajzi számban különbözik a kettő" – fogalmazott Wachsler Tamás, aki szerint két igény találkozott: a terület rendbetétele és a közelgő évforduló.

Kiemelte azt is, hogy

a föld alá süllyesztett emlékhely alapgondolata a történelmi Magyarország sírba szállása, de a nemzeti összetartozás feltámadása.

"Ez bevallottan része a történetnek. Amikor lefelé haladunk a rámpán, az ember figyelmét leköti a rengeteg, tizenkétezer településnév, amiben magam is mindig találok érdekeset." Hogy miért pont az 1913-as helységnév-összeírást vették alapul, arra azt mondta: "ez volt az utolsó, nem volt más választásunk."

Az emlékműben alul az öröklángot megkerülve már látszik a Kossuth tér fényessége és az Országház, lentről nézve olyan, mintha az Országházig vezetne a rámpa, ez ráadásul egy "akaraton kívüli vizuális trükk" – mondta a Steindl Imre-program vezetője.

Arról is beszélt, hogy a Kossuth tér és a Vértanúk tere átrendezésénél is az volt az alapelv, hogy visszaállítsák a tér 1944-es állapotát, ezért a Nagy Imre-szobornak jobb helye van a Jászai Mari téren, azt viszont tisztázta, hogy a szobrok rendezéséről nem politikai szempontok alapján határoztak a döntéshozók.

"Mivel országgyűlési döntés alapján a Vértanúk tere de facto a Kossuth tér részévé vált, jogos kérdés volt, hogy vajon akkor a '44-es állapotra vonatkozó országgyűlési döntést figyelembe kell-e venni. Ezt a kérdést én feltettem a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak, és azt a választ kaptam, hogy egyértelműen, így az 1945-ös szoborrombolás előtti állapotot kellett visszaállítani" – magyarázta.

A vértanúemlékműből, amely a Vértanúk terén korábban állt, semmi sem volt meg, fényképek alapján kellett dolgozni.

"Néhány fotóból, a számítógépes modellezés eszközét használva, jó kezű szobrászok munkája révén születhet pontos rekonstrukció. Ebben már van rutin, Elek Imre szobrász a Tisza-szobrot is rekonstruálta, hasonlóan kevés előkép alapján" – mondta Wachsler Tamás.

Azzal kapcsolatban, hogy a Nagy Imre-szobor eltávolítása miatt a mártír miniszterelnök unokája és sokan mások is tiltakoztak, azt mondta, ez ígaz, de a jogszabályalkotó egyértelműen fogalmaz,

egy szobor eltávolításához nem kell engedély, csak a felállításához.

"Varga Tamás, a Nagy Imre-szobor megalkotója intézte már az új helyszínen való felállítást. Ott a szobor sokkal jobban érvényesül, mint a bokrok között, a Vértanúk terén" – fogalmazott Wachsler Tamás.

Meggyőződése, a politika 1945-ben és utána "erőszakot tett" a Kossuth téren, és az, ami most történt, az erőszaktétel "visszaállítása", nem politikai és pártpolitikai szempontok vezették a döntéshozókat.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 12:10
×
×
×
×