Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Budavári Palota Oroszlános udvara esti díszkivilágításban 2017. november 15-én. Szemben a Budapesti Történeti Múzeum, jobbról az Országos Széchényi Könyvtár épülete látható.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az egyetemi hallgatókhoz közeli helyszínre kerülhet az Országos Széchényi Könyvtár

Piliscsabán tárolják majd azokat a dokumentumokat, amelyekhez az olvasók egyébként sem férhetnek hozzá. Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója az InfoRádióban azt is elárulta, mi is az a könyvtárkarantén.

Tágas, átlátható, sokféle funkcióra használható szolgáltatási terek kellenek majd az Országos Széchényi Könyvtár új épületébe, amelynek viszont egyelőre még csak keresik az új helyszínét - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója

"Egyelőre annyit tudunk, hogy költözni fogunk. A szakmai oldal már évek óta készít különböző terveket, számításokat, hogy mi volna az ideális helyzet. Az OSZK számára most épül egy új raktár Piliscsabán, itt fogjuk őrizni azokat a példányainkat, amelyeket az idők végezetéig raktárban tartunk, nem bocsátunk olvasói forgalomba. Ha a könyvtár esetleg más intézményekkel együtt költözik egy új épületbe, akkor nagyon alaposan meg kell gondolni a funkciókat, tereket, a kiszolgálást" - vázolta a helyzetet Rózsa Dávid.

Márpedig most úgy tűnik,

egy több intézményes épület jöhet majd létre, a Magyar Nyelv Háza testesítené meg ezt a tervet.

"Az én értelmezésem és a Demeter Szilárddal folytatott beszélgetések alapján egy több intézményt befogadó komplexum jön létre úgy, hogy mindegyik intézmény megtartja a saját arculatát és szakembergárdáját, de a szolgáltatásaikat valamilyen módon integráltan végzik. Az én feladatom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igényeit képviseljem, illetve a szakembereink elképzeléseit."

Mint Rózsa Dávid elmondta,

az utóbbi években valóságos reneszánsza van a könyvtárépítészetnek, tágas, átlátható és sokféle terek jönnek létre, sok funkcióval.

Az egyik lehetséges helyszínnel kapcsolatban annyit azért mégis elárult: "közel lehet az egyetemi hallgatókhoz".

Arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy a nemzeti könyvtárban tömeges digitalizációról lehessen beszélni, fontos, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő eszközpark és szaktudás.

"A géppark és a szoftver megvan, a kollégák évek óta végeznek digitalizációs tevékenységet, az átállás az lesz, hogy

a manufakturális tevékenységről át kell térni az ipari mennyiségű termelésre a jövő év második felében.

A cél az, hogy az állományunk minél nagyobb hányadát ilyen módon is közzé tudjuk tenni" - mutatott rá.

Mint mondta, egy-egy könyv digitalizálása nem pusztán abból áll, hogy laponként beszkennelik, azzal utána még mindenféle feladatok vannak, "karakterfelismertetni" kell, állományba helyezni többek között.

"Az a célunk, hogy a közkincs jellegű tartalmakhoz mindenki szabadon hozzáférhessen a digitális könyvtárakon, illetve az interneten keresztül."

A "könyvtárkaranténról" is beszélt Rózsa Dávid, elárulva, hogy egy-egy könyv esetében 72 óra pihentetés szükséges ahhoz, hogy újra ki lehessen adni.

A teljes beszélgetést alább hallgathatja meg.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×