Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.94
bux:
131071.88
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Budavári Palota Oroszlános udvara esti díszkivilágításban 2017. november 15-én. Szemben a Budapesti Történeti Múzeum, jobbról az Országos Széchényi Könyvtár épülete látható.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az egyetemi hallgatókhoz közeli helyszínre kerülhet az Országos Széchényi Könyvtár

Piliscsabán tárolják majd azokat a dokumentumokat, amelyekhez az olvasók egyébként sem férhetnek hozzá. Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója az InfoRádióban azt is elárulta, mi is az a könyvtárkarantén.

Tágas, átlátható, sokféle funkcióra használható szolgáltatási terek kellenek majd az Országos Széchényi Könyvtár új épületébe, amelynek viszont egyelőre még csak keresik az új helyszínét - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója

"Egyelőre annyit tudunk, hogy költözni fogunk. A szakmai oldal már évek óta készít különböző terveket, számításokat, hogy mi volna az ideális helyzet. Az OSZK számára most épül egy új raktár Piliscsabán, itt fogjuk őrizni azokat a példányainkat, amelyeket az idők végezetéig raktárban tartunk, nem bocsátunk olvasói forgalomba. Ha a könyvtár esetleg más intézményekkel együtt költözik egy új épületbe, akkor nagyon alaposan meg kell gondolni a funkciókat, tereket, a kiszolgálást" - vázolta a helyzetet Rózsa Dávid.

Márpedig most úgy tűnik,

egy több intézményes épület jöhet majd létre, a Magyar Nyelv Háza testesítené meg ezt a tervet.

"Az én értelmezésem és a Demeter Szilárddal folytatott beszélgetések alapján egy több intézményt befogadó komplexum jön létre úgy, hogy mindegyik intézmény megtartja a saját arculatát és szakembergárdáját, de a szolgáltatásaikat valamilyen módon integráltan végzik. Az én feladatom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igényeit képviseljem, illetve a szakembereink elképzeléseit."

Mint Rózsa Dávid elmondta,

az utóbbi években valóságos reneszánsza van a könyvtárépítészetnek, tágas, átlátható és sokféle terek jönnek létre, sok funkcióval.

Az egyik lehetséges helyszínnel kapcsolatban annyit azért mégis elárult: "közel lehet az egyetemi hallgatókhoz".

Arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy a nemzeti könyvtárban tömeges digitalizációról lehessen beszélni, fontos, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő eszközpark és szaktudás.

"A géppark és a szoftver megvan, a kollégák évek óta végeznek digitalizációs tevékenységet, az átállás az lesz, hogy

a manufakturális tevékenységről át kell térni az ipari mennyiségű termelésre a jövő év második felében.

A cél az, hogy az állományunk minél nagyobb hányadát ilyen módon is közzé tudjuk tenni" - mutatott rá.

Mint mondta, egy-egy könyv digitalizálása nem pusztán abból áll, hogy laponként beszkennelik, azzal utána még mindenféle feladatok vannak, "karakterfelismertetni" kell, állományba helyezni többek között.

"Az a célunk, hogy a közkincs jellegű tartalmakhoz mindenki szabadon hozzáférhessen a digitális könyvtárakon, illetve az interneten keresztül."

A "könyvtárkaranténról" is beszélt Rózsa Dávid, elárulva, hogy egy-egy könyv esetében 72 óra pihentetés szükséges ahhoz, hogy újra ki lehessen adni.

A teljes beszélgetést alább hallgathatja meg.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×