eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Lélegeztetőgépre kapcsolt orvosi gyakorlóbábu a berlini Vivantes Humboldt klinikán 2020. március 26-án. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt az igény a lélegeztetőgépek iránt.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Az oltalmazási kérelmekre is hatással van a járvány

Megnőttek az egészségiparhoz köthető új oltalmazási igények a koronavírus-járvány alatt – mondta az InfoRádióban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Pomázi Gyula beszélt a Magyarországon jövőre várható új szerzői jogi szabályozásról is.

Pomázi Gyula szerint a hivatal számait és elemzéseit figyelembe véve megállapítható, hogy a kijárási korlátozások alatt megnövekedett azoknak az újdonságoknak a száma, melyek különösen a koronavírust, illetve magát a járvánnyal kapcsolatos kérdéseket érintették;

lélegeztetőgépek, technológiák, olyan jellegű protokollok, amik elviekben oltalom alá helyezhetők

– sorolta az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke megjegyezte, a járványhelyzet kialakulását követő egy hónapon belül készített gyors felmérésük szerint százezres nagyságrendű volt az a fajta megjelent cikk és kutatási téma, közlemény, ami arról szólt, hogy Európában kik, milyen formában, milyen jellegű területeket vizsgálnak.

Ahogyan a hivatalhoz beérkezett olyan kérelmek is megnövekedett számossággal bírtak a hasonló időszakokhoz képest, amelyek az egészségiparhoz kötődő kérdéseket feszegettek, illetve jelentek meg újdonságok, köztük például lélegeztetőgép, vagy azokhoz kapcsolódó elemeknek a technológiájára vonatkozó új oltalmazási igények – tette hozzá az elnök.

Amit kérnek, vagy ami arra érdemes?

A szakember az InfoRádió kérdésére kifejtette: az oltalmazási bejelentés több részletből tevődik össze. A folyamat kezdetén végeznek egy úgynevezett újdonságkutatást, ekkor megvizsgálják azt, hogy a létezik-e már hasonló jellegű oltalom, esetleg ugyan az, amire a kérelem vonatkozik. Pomázi Gyula megjegyezte, számos újdonságkutatási szolgáltatása van a hivatalnak, például az év elején megjelent témakutatás a kutatás–fejlesztési, innovációs műhelyeknek szolgál segítségük, hogy mivel nem érdemes foglalkozniuk, mert már más elkezdte azt. Ugyanakkor vannak olyan jellegű újdonságkutatások, amelyek valamilyen módon és formában – az unikalitás és sok minden egyéb mellett – a szabadalmaztathatóságát vizsgálják az adott terméknek, tekintettel arra, hogy kié lesz a hasznosítás joga, amit ilyen értelemben tulajdonolhat – tette hozzá a hivatal elnöke.

Szerzői jogi törvény

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy bár igen nehéz kérdés és „hihetetlen” mennyiségű vita van a szerzői jogi törvény változása kapcsán, az Európai Unióban már dolgoznak rajta, 2021-ben pedig Magyarországon is új szabályozás várható ezen a téren, ami igyekszik majd – Pomázi Gyula szavai szerint – egy nagyon izgalmas rendszert szabályozott keretek közé tenni, köztük akár a digitális tartalmakkal összefüggő ügyeket.

A szakember a felmerülő kérdésekre példaként említette, hogy, ha bárki fölállít egy tartalmat, amit valaki „elfogyaszt”, a kettő között mi az az értéklánc, kik azok a szereplők, akik valamilyen formában végigviszik ezt a folyamatot, kik azok, akik valamilyen úton-módon érintettek; a jogkezelőktől kezdve magának a platformnak a biztosításán keresztül az előadók jogaira felügyelő, illetve az azokat védő különböző szervezetek.

Nagyon sok olyan jellegű szereplőt lehet tehát felsorolni, akik segítik abban a folyamatot, hogy ténylegesen a végén, azt a digitális tartalmat meg tudja nézni valaki – magyarázta a hivatal elnöke, hozzátéve,

nagyon nem mindegy, hogy a szerzői joggal összefüggő különböző elemek hogyan, kinél, milyen formában jelennek meg.

Ki vétkes, ki nem vétkes egy adott helyzetben, hiszen sokszor, ha a szerzői, előadói, sugárzási jog és sok minden más sérül, akkor a jogtulajdonosok jogosan követelhetnek valamilyen formában kártérítést, máskülönben nem lehet megfelelő védettséget biztosítani.

Hozzátette, minden kvázi műalkotást, függetlenül attól, hogy az milyen jelentőségű, és hogy mi a valós művészi értéke, szerzői jog véd. A dolog ott kezd igazán izgalmassá válni, amikor például egy kép ténylegesen megjelenik a digitális térben, és valamilyen formában, valakik által hasznosul, hiszen a nagy kérdés az, hogy az ember a maga jogait milyen módon tudja megvédeni – fogalmazott a szakember. Pomázi Gyula szerint fontos tisztázni, hogy amikor egy tartalmat digitális formában elfogyasztunk, a mögötte meghúzódó legális, vagy illegális struktúrák milyen módon állították elő ezt a tartalmat, és emögött a jogok mennyire rendezettek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×