Pomázi Gyula szerint a hivatal számait és elemzéseit figyelembe véve megállapítható, hogy a kijárási korlátozások alatt megnövekedett azoknak az újdonságoknak a száma, melyek különösen a koronavírust, illetve magát a járvánnyal kapcsolatos kérdéseket érintették;
lélegeztetőgépek, technológiák, olyan jellegű protokollok, amik elviekben oltalom alá helyezhetők
– sorolta az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke megjegyezte, a járványhelyzet kialakulását követő egy hónapon belül készített gyors felmérésük szerint százezres nagyságrendű volt az a fajta megjelent cikk és kutatási téma, közlemény, ami arról szólt, hogy Európában kik, milyen formában, milyen jellegű területeket vizsgálnak.
Ahogyan a hivatalhoz beérkezett olyan kérelmek is megnövekedett számossággal bírtak a hasonló időszakokhoz képest, amelyek az egészségiparhoz kötődő kérdéseket feszegettek, illetve jelentek meg újdonságok, köztük például lélegeztetőgép, vagy azokhoz kapcsolódó elemeknek a technológiájára vonatkozó új oltalmazási igények – tette hozzá az elnök.
Amit kérnek, vagy ami arra érdemes?
A szakember az InfoRádió kérdésére kifejtette: az oltalmazási bejelentés több részletből tevődik össze. A folyamat kezdetén végeznek egy úgynevezett újdonságkutatást, ekkor megvizsgálják azt, hogy a létezik-e már hasonló jellegű oltalom, esetleg ugyan az, amire a kérelem vonatkozik. Pomázi Gyula megjegyezte, számos újdonságkutatási szolgáltatása van a hivatalnak, például az év elején megjelent témakutatás a kutatás–fejlesztési, innovációs műhelyeknek szolgál segítségük, hogy mivel nem érdemes foglalkozniuk, mert már más elkezdte azt. Ugyanakkor vannak olyan jellegű újdonságkutatások, amelyek valamilyen módon és formában – az unikalitás és sok minden egyéb mellett – a szabadalmaztathatóságát vizsgálják az adott terméknek, tekintettel arra, hogy kié lesz a hasznosítás joga, amit ilyen értelemben tulajdonolhat – tette hozzá a hivatal elnöke.
Szerzői jogi törvény
Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy bár igen nehéz kérdés és „hihetetlen” mennyiségű vita van a szerzői jogi törvény változása kapcsán, az Európai Unióban már dolgoznak rajta, 2021-ben pedig Magyarországon is új szabályozás várható ezen a téren, ami igyekszik majd – Pomázi Gyula szavai szerint – egy nagyon izgalmas rendszert szabályozott keretek közé tenni, köztük akár a digitális tartalmakkal összefüggő ügyeket.
A szakember a felmerülő kérdésekre példaként említette, hogy, ha bárki fölállít egy tartalmat, amit valaki „elfogyaszt”, a kettő között mi az az értéklánc, kik azok a szereplők, akik valamilyen formában végigviszik ezt a folyamatot, kik azok, akik valamilyen úton-módon érintettek; a jogkezelőktől kezdve magának a platformnak a biztosításán keresztül az előadók jogaira felügyelő, illetve az azokat védő különböző szervezetek.
Nagyon sok olyan jellegű szereplőt lehet tehát felsorolni, akik segítik abban a folyamatot, hogy ténylegesen a végén, azt a digitális tartalmat meg tudja nézni valaki – magyarázta a hivatal elnöke, hozzátéve,
nagyon nem mindegy, hogy a szerzői joggal összefüggő különböző elemek hogyan, kinél, milyen formában jelennek meg.
Ki vétkes, ki nem vétkes egy adott helyzetben, hiszen sokszor, ha a szerzői, előadói, sugárzási jog és sok minden más sérül, akkor a jogtulajdonosok jogosan követelhetnek valamilyen formában kártérítést, máskülönben nem lehet megfelelő védettséget biztosítani.
Hozzátette, minden kvázi műalkotást, függetlenül attól, hogy az milyen jelentőségű, és hogy mi a valós művészi értéke, szerzői jog véd. A dolog ott kezd igazán izgalmassá válni, amikor például egy kép ténylegesen megjelenik a digitális térben, és valamilyen formában, valakik által hasznosul, hiszen a nagy kérdés az, hogy az ember a maga jogait milyen módon tudja megvédeni – fogalmazott a szakember. Pomázi Gyula szerint fontos tisztázni, hogy amikor egy tartalmat digitális formában elfogyasztunk, a mögötte meghúzódó legális, vagy illegális struktúrák milyen módon állították elő ezt a tartalmat, és emögött a jogok mennyire rendezettek.