Mráz Ágoston Sámuel szerint nagyon nagy átrendeződés nem történt, miután a koronavírus akut helyzetében a Fidesz tudott néhány százalékpontot szerezni, ami 52 százalékot jelent az aktív választók esetében, ami egy választás alkalmával egy „kényelmes” győzelemhez elegendő, ugyanakkor az nem mondható, hogy pártreferenciára tudta váltani a kormánypárt azt a magas elégedettséget, ami a koronavírus terjedése elleni intézkedések kapcsán látható. A Nézőpont csoport vezetője emlékeztetett, legutóbb a magyarok 78 százaléka volt inkább elégedett a kabinet munkájával ezen a téren – még az ellenzékiek fele is, de, mint fogalmazott, ők megmaradtak ellenzéki szavazónak.

A szakértő szerint némi átrendeződés a politikai paletta másik oldalán figyelhető meg: az MSZP „kopása” február-március óta – a Nézőpont Intézet száma szerint – oda vezetett, hogy most 5 százalék alatti eredményre elegendő a támogatottságuk. Mindeközben

a DK és a Momentum küzd az ellenzéki trófeáért,

amiben a méréseik alapján az utóbbi vezet 2 százalékponttal. Mint megjegyezte, ezek ugyan nem jelentős átalakulások, ám fontosak lehetnek ősztől, de legkésőbb jövő tavasszal, amikor várhatóan megindul a „szkandermeccs” a közös lista helyeinek elosztásáról az ellenzéki oldalon.

Závecz Tibor egyetértett abban, hogy a Fidesznek némi profitja származott a kormány egészségügyi járványkezelésben végzett tevékenységéből, illetve annak pozitív megítéléséből. Szerinte nagy kérdés viszont, hogy a következő hónapokban vajon eléri-e majd a munkanélküliség oly mértékben a Fidesz-tábort, hogy az elbizonytalanodást okozzon a szavazókban. Ez abban esetben jelenthet gondot a kormánypártoknak, ha lesz ellenzéki együttműködés.

A Závecz Intézet ügyvezetője az ellenzéki „osztozkodással” kapcsolatban szintén megjegyezte, hogy a pártreferenciák lehetnek a mérvadók. Méréseikből számára az látszik, hogy a Momentum–DK-verseny az utóbbi párt javára dőlhet el, többek között azért is, mert az MSZP-ből lemorzsolódó szavazók a Gyurcsány-pártnál jelenhetnek meg inkább. A Jobbikra kitérve megjegyezte, legutóbbi adataik még a második–harmadik helyre tették a pártot az ellenzéki oldalon. Mint fogalmazott, az MSZP-nél nagyobb, a Momentummal megközelítő méretűnek látszott akkor, de azóta továbbhaladt a jobbik válsága, kilépések sokasága következett be, emiatt aztán kérdéses, hogy a párt meg tudja-e tartani a pozícióját, vagy megindul az 5 százalék irányába. Závecz Tibor szerint ugyanakkor

a vidéki falvakban nincs alternatívája a Jobbiknak.

Mráz Ágoston Sámuel arra is kitért, hogy miután Gyurcsány Ferenc továbbra is nagyon elutasított politikus, aminek okán a Demokratikus Koalíció növekedési lehetőségének van egy plafonja. Erre vezetik vissza azt is, hogy az MSZP még létezik a közvélemény-kutatási adatokban. Závecz Tiborral egyetértve hozzátette, a Jobbik, minden „botránya, széthullása, szervezeti meggyengülése” ellenére nem csökkent a 8-9 százalékos limit alá, vélhetően azért, mert a megmaradt szimpatizánsaik nem fognak átszavazni a baloldali pártokra.

Karácsony Gergelynek döntenie kell

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett Karácsony Gergely főpolgármesterségéről, valamint a főváros és a kormány „összecsapásairól”, amelyek mögött elsősorban politikai kalkulációk húzódhatnak.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Karácsony Gergelynek a budapestiek körében változatlan a népszerűsége az októberi önkormányzati választásokhoz képest, miután ő az ellenzék szimbolikus vezetője, „országosan viszont ennél már nagyobb a gond”. Ugyanis, az a fajta kommunikáció, amit a főpolgármester az elmúlt hetekben intenzíven folytatott, arról szólt, hogy Budapest pénzt kér, ami az elemző meglátása szerint

a fővároson kívüli Magyarországon aligha növelte a népszerűségét.

Erről még friss adatuk nincs, inkább csak feltételezés – jegyezte meg –, de vélhetően nem nagyon pályázhat a vidékiek támogatására. Emögött viszont elképzelhető egy stratégiai megfontolás is, azt üzenve:

nem ő a miniszterelnök jelölt, akit az ellenzéki oldalon keresnek.

Závecz Tibor szerint Karácsony Gergelynek nincs a távlati látókörében, hogy miként vélekednek róla vidéken. Megfogalmazása szerint a főpolgármester egy napi lobbista, aki minden nap küzd a pénzekért, egyéb erőforrásokért, ami egyébként a dolga is a város üzemeltetésén túlmenően. Politikai kalkulációja pedig az lehet, hogy főpolgármester kíván maradni, nemcsak a hátralévő négy és fél évben, hanem az azutáni időszakban is. Ez biztonságosabbnak látszódhat számára, mint egy, az ellenzék szempontjából meglehetősen kétes kimenetelül, esetleges 2022-es választási eredmény – tette hozzá.

A szakember arra is felhívta a figyelmet: a miniszterelnök egyetlen személlyel foglalkozik az ellenzéki oldalon, mintegy kiemelve a közegből, és ez a személy nem más mint Karácsony Gergely. Mráz Ágoston Sámuel ezzel szemben arra emlékeztetett, a parlamenti azonnali kérdések órájában azért az ellenzéki frakcióvezetők és pártelnöktársak is „megkapják az útravalójukat” a kormányfőtől. Karácsony Gergely viszont nem ül ott az Országgyűlésben, így érthető, ha más fórumon foglalkoznak vele. Ráadásul, folytatta, véleménye szerint a baloldali értelmiségben, véleményformálókban él az az álom, hogy

Karácsony Gergely lehet a miniszterelnök, ami érthetővé teszi, hogy Orbán Viktor egyfajta „megelőző csapást” próbál politikusként vele szemben alkalmazni,

és a potenciális támogatóinak az esetleges ellenfeléről elmondani az üzeneteit, amik alapvetően arról szólnak, hogy Karácsony Gergelynek kompetenciahiányai vannak.

Politológus nyelven azt lehet mondani, hogy arra készül, hogy az eredményeivel fog majd kampányolni a 2024-es önkormányzati választáson, hanem a kormányellenességgel, amihez az kell, hogy ne legyen ellenfele az ellenzéki oldalon, valamint, hogy a Fidesznek se legyen megfelelő jelölje – fogalmazott a Nézőpont csoport vezetője.

Závecz Tibor szerint, hogy Karácsony Gergely eredménykampányt fog-e tudni majd folytatni, azt még korai kijelenteni, miután nagyon sok mindent véghez lehet vinni a következő években a fővárosban, bár, mint megjegyezte, ha a mostani forráselvonások folytatódnak, nehezebb lesz. A szakértő úgy véli, hogy a főpolgármester, valamint Orbán Viktor „csatározása” a politikai kalkulációkról szól, miközben

a háttérben a szakemberek képesek megállapodásokra, kompromisszumokra,

mintha közös érdekért dolgoznának.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Karácsony Gerelynek kell azt eldöntenie, hogy melyik forgatókönyvet akarja képviselni, „mert igenis, az elmúlt kilenc hónapban az ő retorikájával szemben, amikor egyezkedésről volt szó a kormánnyal, meg tudott állapodni”. Vagyis azt kell neki eldöntenie, hogy a pártpolitikai dimenziókban el akarja-e játszani továbbra is azt a szerepet, hogy potenciális kihívója Orbán Viktornak és politikai üzeneteket küld, vagy egyszerűen Budapest érdekérvényesítője, aki forrást akar szerezni – fogalmazott a szakember, aki szerint utóbbinak nem mindig a harcos retorika az eszköze. Ezek miatt ugyanis nem kell azon csodálkozni, hogy pártpolitikai szereplőnek tekinti a kormány, és nem pedig a budapesti lakosokért dolgozó, a fejlesztési pénzekért sorban álló, együttműködő vezetőjének.