Infostart.hu
eur:
372.64
usd:
339.55
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: a különleges időkben az egyén helyett a közösség jogai kerülnek fókuszba

Jelenleg járványügyi készültség van az országban, az egészségügyi törvény alapján lehet a legszükségesebb védelmi intézkedéseket bevezetni – nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában az igazságügyi miniszter. Varga Judit beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket a rendkívüli jogrend kivezetése után át kellett vezetni a rendes jogrendbe. A tárcavezető arra is kitért, miért maradhat benne a Btk.-ban a rémhírterjesztés büntethetősége.

A rendes jogrendbe átvezetett intézkedések jó példája a hitelmoratórium – fogalmazott Varga Judit, emlékeztetve, hogy az eredetileg is december 31-ig volt tervezve, így most a rendkívüli jogrend lejárat után nem veszíti hatályát. A fennmaradó szabályok közé sorolandó egyes engedélyek meghosszabbítási határidejének életben tartása, valamint bizonyos, a bíróságok digitális működésének megkönnyítése érdekében meghozott eljárási szabályok is, amiket egyfajta átmeneti idővel fenn kell tartani, hiszen egyébként nagyon jól beváltak – magyarázta az igazságügyi miniszter, hogy miért volt szükség egy több mint 200 oldalas törvénycsomagra.

Kiemelte, maga a 2020-as költségvetés is egy törvénymódosítással őrzi meg a vírus elleni védekezéshez szükséges gazdasági intézkedéseket, amiket mindenképpen hatályban kell tartani, hogy a járványügyi védekezési alap, valamint a gazdasági védelmi alap

tudja ugyanazokat a vállalkozáskönnyítő támogatásokat nyújtani, amiket a vírus idejében elkezdett.

Tehát alapvetően gazdasági típusú intézkedésekről van szó, amelyeket technikailag kellett tovább életben tartani, hogy a hatásukat ki tudják fejteni – értett egyet Varga Judit, megjegyezve: az elvégezendő munka a jogászok számára „nagyon nagy élmény volt”, hiszen úgy kellett összehangolni a hatályvesztő rendelkezéseket, hogy miután éjfélkor véget ért a veszélyhelyzet, abban a pillanatban, „hézagmentesen zárjon a rendszer” és életbe lépjenek az új szabályok.

Mint fogalmazott a tárcavezető, ez egy kodifikációs előírás, hiszen bár a rendkívüli jogrend alkalmával a kormány egyes törvényi rendelkezésektől rendeletekkel eltérhetett és új szabályokat alkothatott, a fenntartani kívánt intézkedéseket e jogrend végén ismét törvénnyel, az Országgyűlés által elfogadottan kell továbbvinni.

Varga Judit arra is kitért, hogy

momentán járványügyi készültség van Magyarországon,

mivelhogy a vírus „továbbra is itt van közöttünk” és nem kizárt hogy ismét kitörjön a járvány. Ennek értelmében némely észszerű intézkedést, amelyek ugyan beleszólnak az állampolgárok életébe – mondjuk maszkot kell viselni a boltokban –, de nem olyan mélyen korlátozva a szabadságukat, mint amennyire egy rendkívüli jogrendben, amikor például kijárási korlátozást foganatosított a végrehajtó hatalom. Hangsúlyozta, erre momentán az egészségügyi törvény biztosítja a lehetőséget, amelynek a felhatalmazása alapján lehet védelmi intézkedéseket bevezetni, azonban

csak a legszükségesebbeket, és egyáltalán nem alapjogot korlátozó mértékben.

Rémhírterjesztés

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott az igazságügyi miniszter részéről, hogy

már a józan ész is azt diktálja, hogy veszélyhelyzet idején, a közösség érdekében senki ne terjesszen szándékosan hamis állításokat.

Mint ismert, már az Alkotmánybíróság is foglalkozott a témával, kimondva, hogy nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok, ugyanakkor csak olyan tény közlését fenyegetik büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett. Azonban az Ab szerint a jogbiztonság szempontjából, a kiszabható büntetés nagysága miatt szükséges megerősíteni az új tényállás Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezését.

Varga Judit ezzel kapcsolatban kifejtette: míg

békeidőben az egyéni jogok vannak előtérben, addig a különleges idők alkalmával a közösség jogai kerülnek fókuszba, éppen ezért az állításainkért való felelősségnek is egy magasabb szintje az elvárt.

A Btk. erre vonatkozó módosítása pont azt hozta be új elemként, hogy jogbiztonságot teremtett azt illetően, hogy mikor beszélünk különleges jogrend idején rémhírterjesztésről, hiszen ennek tényállása amúgy régóta létezik, és van egy kiforrott joggyakorlata – emlékeztetett. Így azt, hogy mi az, hogy hamis, valótlan állítás, minden bíró és jogalkalmazó tudja.

Ezért az igazságügyi miniszter nem tartja alapos kritikának azt, amikor azzal illették a kormányt az előterjesztése miatt, hogy innentől kezdve a kritizálóikat elviszik és börtönbe zárják. Ugyanis egyértelmű gyakorlat van arra, hogy mi számít véleménynek, és

legyen az bármennyire is bíráló, a kormánynak viselnie kell, erről szól a közélet is

– tette hozzá. A pontosan definiált fogalmak járulnak hozzá a jogbiztonsághoz, vagyis ezt a cselekményt

  • különleges jogrend idején,
  • nagy nyilvánosság előtt, olyan
  • valótlan tényeket, állítva lehet elkövetni, amelyek
  • alkalmasak arra, hogy a védekezés eredményességét lerontsák,
  • és ezt az illető szándékosan teszi – hiszen nem lehet gondatlanul

– magyarázta Varga Judit.

Onnantól kezdve, hogy „mindenki bajban van, és az ország azt sem tudja, hogy mi vár rá”, hiszen a vírus ismeretlen veszélyt hordozott magában, mindenkinek tisztában kell lennie, hogy egy fokozottabb felelősségre van szükség, és maga a józan észnek kell diktálnia azt, hogy a közösség érdeke, hogy ne terjesszünk hamis állításokat a védekezéssel kapcsolatban – emelte ki. Megismételte: a rémhírterjesztés büntethetősége azért maradhat benne a Btk.-ban, mert a különleges jogrend nemcsak járványt, hanem háborút, terrorveszélyt és bármi mást is jelenthet, amelyek során a közösség védelme érdekében egy

fokozottabb egyéni felelősség lép be, de mindez szigorú jogbiztonsági garanciák közepette.

Varga Judit elismerte, sajnálatos mód volt arra példa, hogy az ügyészségnek kellett kimondania rendőri intézkedésről, hogy nem állapítható meg a rémhírterjesztés elkövetése, de véleménye szerint előfordulhat Európa bármely országában, hogy téves minősítést alkalmaznak a hatóságok. A jogalkalmazóknak ugyanis a vélt tett helyszínén a cselekmény miatt reagálniuk kell, és ilyenkor sajnos hibázhatnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Őrült érdeklődés, történelmi rekord, ma indul a kereskedés az Anthropic részvényeivel

Őrült érdeklődés, történelmi rekord, ma indul a kereskedés az Anthropic részvényeivel

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítenek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel magyar idő szerint várhatóan 16 órakor indul a kereskedés a Nasdaqon, ANT ticker alatt. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×