Az előző közgyűlés által elfogadott Budapesti Mobilitási Tervvel összhangban 2021-ig dolgozzák ki a közlekedéscsillapítási programot, melynek célja:
- a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele – a halálos kimenetelű és súlyos sérülést okozó balesetek csökkentése;
- a közlekedésből eredő zaj- és légszennyezés mértékének csökkentése;
- a város élhetőségének, a közterületek minőségének növelése;
- a szelíd közlekedési formák, a gyaloglás és a kerékpározás, valamint a közösségi közlekedés segítése;
- a helyi kiskereskedelem, vendéglátás, a kereskedelmi és kulturális tengelyek erősítése.
Mintaprojektek július és október között
A környező, hasonló méretű nagyvárosokhoz képest – magas a közlekedésbiztonsági kockázat, áltagosan heti egy ember veszti életét a közutakon. A közlekedésbiztonság javításának egyik pillére a gépjárműforgalom mértékének és sebességének csökkentése, amely egyben a klímavédelmi célok megvalósítását is segíti – mondta a főpolgármester csütörtök délután a Restart Budapest beszélgetéssorozat „Tervezzük újra együtt Budapest közlekedését!” című részében. Karácsony Gergely főpolgármester beszélgetőtársai Csősz Krisztián, a Budapesti Autósok Közössége alapító főszerkesztője, Winkler Róbert, a Totalcar alapítója és Várfi Melinda, a Socialfokus elnöke, az Impact Hub alapítója voltak.
Karácsony Gergely szerint a forgalomcsillapítási intézkedéseket a lakóterületek mellett különösen az oktatási és egészségügyi intézmények, parkok és játszóterek környékén indokolt bevezetni, mivel a balesetek és a légszennyezés szempontjából leginkább az idősek és a gyerekek veszélyeztetettek.
- A mintaprojekteket a kerületekkel együttműködve dolgozta ki a Fővárosi Önkormányzat, mindegyiket az érintett lakosságot és a területet használókat megszólító társadalmi egyeztetés kíséri. A július és október között megvalósuló projekteket indulás után interaktív online felületen lehet véleményezni.
- Az így szerzett tapasztalatok és társadalmi visszajelzések beépítésével készül az akcióterv 2020 végéig a BKK koordinálásával.
- E több lépcsős közös munka eredményei alapján a konkrét intézkedések 2021 folyamán, ütemezetten vezethetők majd be – derül ki a Főpolgármesteri Hivatal közleményéből.
Budapesten jelenleg is viszonylag nagy a forgalomcsillapított zónák aránya. Jelenleg
- a teljes budapesti úthálózat egynegyede fő- és gyűjtőút,
- háromnegyede mellékút,
- a teljes úthálózat egyharmada ma is lakó-pihenő övezetként vagy 30 km/h-ás sebességcsillapított zónaként működik a lakóterületek védelmében.
- Az utak legnagyobb részén, nagyjából felén 50 km/h a megengedett sebesség.
- Emelt sebességűnek számít a főúthálózat egyharmada, ami a teljes úthálózat 7 százaléka.
Egységes budapesti parkolási rendszer jön Budapesten
Budapesten az elmúlt tíz évben 20 százalékkal nőtt a gépjárművek száma, sok helyen az utcák területének akár harmadát elfoglaló parkolóhelyek miatt nem lehetséges fák ültetése, zöldfelületek telepítése, a járda kényelmes, akadálymentes kialakítása, illetve a földszinti üzletekhez és vendéglátóhelyekhez kapcsolódó teraszok létesítése. Karácsony Gergely szerint az egységes parkolási rendszer fejlesztése során a közterületek újrafelosztását is ösztönözni kell a közterületek és a város élhetőségének javítása érdekében.
Az egységes budapesti parkolási rendszerrel a főváros többek között azt akarja elérni, hogy méltányos előnybe kerüljön a lakossági parkolás, javuljanak a célforgalmi parkolás lehetőségei, rendezettebbek legyenek a közterek és ahol lehet, fel is szabaduljanak a parkolás és a járműtárolás alól a lakosság számára. Racionalizálni kívánják továbbá a parkolás-üzemeltetést.
Az eddig megismert konkrétumok az új rendszerről:
- A parkolás első időszaka ingyenes lenne, majd sávosan emelkedne – ettől azt remélik, hogy így mozgásban marad a város.
- A parkolási zónák közötti rugalmasság azt a célt szolgálná, hogy ha egy utca túloldala esetleg a másik kerülethez tartozik, a helyben lakók megállhassanak ott is anélkül, hogy megbírságolnák őket ezért.