27 °C
A hét szomszédos ország közül egyedül Horvátországgal tudjuk valamennyi határátkelőnket nyitva tartani az ingázók számára, de a későbbiekben új határátkelők megnyitására is készülünk - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőn horvát kollégájával tartott tárgyalását követően.
Szijjártó Péter a Gordan Grlic Radmannal tartott megbeszéléseiről szólva megemlítette: még március végén egyeztek meg arról, hogy a határsáv 30 kilométeres körzetében élők munkavégzés miatt átléphetik az országhatárt.
A koronavírus-járvány után új határátkelőhelyeket is szeretnének nyitni, így 2023-ig elkészül a magyar-horvát határig az M6-os autópálya, továbbá Zákánynál és Sároknál már előkészítik egy-egy új átkelő infrastruktúráját.
Tavaly, a két ország közötti kereskedelmi forgalom, rekordot döntve, meghaladta a 2,6 milliárd eurót. Ahhoz, hogy a magyar és horvát vállalatok közötti kapcsolatokat a világjárvány utáni időszakban is zökkenőmentessé tehessék, a magyar Eximbank 180 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének finanszírozására - sorolta a külügyi tárca vezetője.
Kiemelte azt is, hogy a kisebbségek esetében példás az együttműködés, a határon túl élő magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra. A drávaszögi gazdaságfejlesztési program keretében eddig már 3 milliárd forintot meghaladó beruházás valósult meg, ezt a programot a jövőben is szeretnék folytatni.
Szijjártó Péter jelezte: jelenleg Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet talán a legtöbb kihívással teli időszakban vett át. Az EU előtt álló sok dilemmát illetően - mint mondta - "egy követ fújunk", hasonlóan gondolkodnak a nyugat-balkáni bővítés fontosságáról, az illegális migrációval szembeni fellépés folytatásáról és a kohéziós források szintjének fenntartásáról is. Kiemelte, hogy Horvátország "a nemzetközi liberális mainstream nyomása dacára sem állt be abba a kórusba, amely az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatosan támadja és megbélyegzi Magyarországot". Úgy fogalmazott: a nyomásnak nehéz ellenállni, mert akik megteszik, szintén támadások céltábláivá válnak, de
Horvátországtól az elmúlt hetekben "komoly szolidaritást tapasztaltunk, nem állt bele Magyarország minden ok nélküli hazug támadásába".
Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter felidézte a két ország több évszázadra visszatekintő barátságát és az elmúlt évtizedekben Magyarország kiállását Horvátország mellett a függetlenné válása vagy az európai uniós csatlakozása ügyében. Megköszönte a mostani járvány leküzdése és a néhány héttel ezelőtti zágrábi földrengéssel kapcsolatban nyújtott magyar támogatást is.
Említést tett arról, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott határátlépési könnyítések mintegy 100 embert érintenek Letenye térségében. Nagyon fontos, hogy a muraközi borászok meg tudják művelni magyarországi szőlőiket, földjeiket, a Horvátországban dolgozó magyarok pedig elláthassák a munkájukat, mindez ráadásul az EU-n belül is mutatja, hogy a határaink nyitottak - mondta Gordan Grlic Radman.
A horvát külügyi tárca irányítója - aki 2017-ig országa budapesti nagykövete volt - a példás kisebbségi kapcsolatokról is szót ejtett, emlékeztetve arra, hogy
a Magyarországon élő mintegy 50 ezer horvát és a Horvátországban élő magyar kisebbség teljes mértékben azonos jogokat élvez.
Gordan Grlic Radman zárásként arról is beszélt, hogy április 27-én az európai uniós turisztikai miniszterek videokonferenciát tartanak a közelgő turisztikai szezon intézkedéseiről. "Meglátjuk mi lesz a megoldás a közös európai politika keretében - figyelembe véve a járványügyi helyzetet - (.), de úgy gondoljuk, hogy az életnek győznie kell és győzni is fog" - mondta.
