Hétfőn délben jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaságvédelmi akcióterv újabb elemeit, és erről (is) beszélt a parlamentben napirend előtti felszólalásában Gulyás Gergely miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta,

a járvány elleni védekezés hetekig, hónapokig fog tartani;

a fertőzöttek száma ugyan nő, de a közép-európai régió és különösen Európa más országaihoz képest Magyarország jól tartja magát: az elmúlt hetek járványügyi korlátozó intézkedései beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A járvány terjedése lassult, a kórházak egyelőre nem szembesülnek annyi beteggel, amennyit ne tudnának ellátni.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a járvány elleni védekezés központi tartaléka 378 milliárd forint, ez egy felülről nyitott előirányzat, vagyis nem állhat elő olyan helyzet, hogy az egészségügyi védekezés költségeit a kormány ne tudja kifizetni.

• A pártok támogatásának 50 százalékát átcsoportosítják a védekezési alapba és a helyi önkormányzatoktól a gépjárműadót irányítják át a központi költségvetésbe, ez 34 milliárd forint.
• A pénzügyi szektortól, a bankoktól is hozzájárulást kérnek 55 milliárd forint értékben,
• a multinacionális láncokat terhelő adó bevezetése pedig 36 milliárd forintot jelent - sorolta.

Elmondta: a kormány jó példával járt elöl, hiszen a védelmi költségek legnagyobb részét saját költségvetéséből teremtette elő.

Azt is felidézte, hogy a miniszterelnök bejelentette: ahány munkahely megszűnik, annyit teremtenek, hozzájárulnak a munkabérek kifizetéséhez és visszavezetik a 13. havi nyugdíjat.

Gulyás Gergely megjegyezte: továbbra is az a szándékuk, hogy a járványügyi intézkedésekről rendszeresen tájékoztatják az Országgyűlést.

Kiemelte: az önkormányzatok hozzájárulása a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kezeléséhez a költségvetésük 3-4 százalékát érinti átlagosan, vagyis a lehető legkevesebb a várható gazdasági visszaeséshez képest. Úgy értékelt:

nem mérik fel a helyzet komolyságát azok az ellenzéki nyilatkozatok, amelyek az önkormányzati szerepvállalással kapcsolatban elhangzottak.

Emlékeztetett: a helyhatóságok költségvetése az utolsó, szocialisták által kormányzott évben, vagyis 2010-ben mintegy 1800 milliárd forint volt. Most is ehhez közelít az érték, holott a kormány átvette az egészségügy és az oktatás feladatát, és mintegy 1400 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat.

Éles ellenzéki bírálat

A frakciók 2-2 percben reagálhattak Gulyás Gergely felszólalására, az ellenzék bírálta Orbán Viktor bejelentését és Gulyás Gergely azon érvelését, hogy elegendő pénz lenne most az önkormányzatoknál.

Úgy vélik, több pénzt kell a munkavállalóknak adni, a nyugdíjasoknak az áremelkedés miatt szintén nagyobb segítség kellene, továbbá szerintük elegendő lenne a költségvetésből költeni a védekezésre, az önkormányzatoknál hagyott pénz pedig eddig is kevés volt, és most még a koronavírus elleni helyi védekezés miatti pluszköltségeket is abból kell fedezni.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője az elhangzottakra reagálva azt sürgette: ne késlekedjen a kormány a munkavállalók megsegítésével, mert újabb négyezer munkanélkülit eredményez minden napnyi "tétlenkedés". Ez vétkes mulasztás - jelentette ki, azt sürgetve,

"ne fosszák ki az önkormányzatokat", hiszen van elég pénz a költségvetésben, így nem kell megszorító politikát folytatni;

példaként a kormányzat által "propagandára" vagy a Belgrád-Budapest vasútvonalra költött forrásokat említette.

Több pénzt az embereknek! - sürgette reakciójában Tóth Bertalan (MSZP) Azt kérte, hogy senki ne maradjon jövedelem és ellátás nélkül, ezért

emeljék háromról kilenc hónapra a munkanélküli-ellátás időszakát, annak minimális összegét pedig százezer forintra.

Azt szorgalmazta, hogy azonnal, ne pedig jövő februárban adjanak több pénzt a nyugdíjasoknak, az emelés mértéke pedig 6,5 százalék legyen, ami szerinte pont háromszorosa a miniszterelnök által ígértnek.

Sürgette, hogy hirdessenek létszámstopot a közszférában és a multinacionális cégeknél, amelyek "több ezermilliárd forintot hordtak ki ebből az országból", és adjanak 80 százalékos bérkiegészítést a vállalkozásoknak, de

bővüljön az önkormányzatok finanszírozása is, hiszen helyben ezek látják el a védekezési feladatokat.

Semmi pénzt a haveroknak, semmi pénzt a rokonoknak! - szólította fel a kormányzatot Tóth Bertalan, kijelentve, a kormányzat a parlament elé hozott egy "gyalázatos salátatörvényt, amelyben eltitkolják a közpénzfelhasználást, és jövedelemhez, földekhez és sok mindenhez juttatják a háttér-oligarcháikat, barátaikat, rokonaikat".

Szabó Tímea (Párbeszéd) a miniszter felszólalására válaszolva semmitmondónak nevezte Orbán Viktor kormányfő napközben tett bejelentését. Hangsúlyozta, helyesnek tartják a multinacionális vállalatok megadóztatását, de azt is szeretnék,

ha azokat is bevonnák a közteherviselésbe, akik "milliárdokat loptak el a közbeszerzésekből".

Schmuck Erzsébet (LMP) reakciójában úgy fogalmazott, a miniszterelnök bejelentéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kormány lemondott a nyugdíjasokról.

Szégyennek nevezte, hogy a kabinet csak jövőre akar egy heti, vagyis átlagosan mintegy 30 ezer forintos támogatást adni az időseknek, miközben az élelmiszerárak már most a "csillagos egekbe szálltak".

Az LMP azt várja a kormánytól, hogy már a következő hónapban fizesse ki azt a különbözetet, ami az idei, három százalék alatti nyugdíjemelés és a négy százalék feletti infláció között található - húzta alá Schmuck Erzsébet.

Oláh Lajos (DK) válaszában azt mondta, a kormány tulajdonképpen a nyugdíjasoktól vett el akkor, amikor csökkentette az ő ellátásukról gondoskodó önkormányzatok finanszírozását. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a kormány úgy csökkentette a települések támogatását, hogy közben járványügyi feladatokat delegált hozzájuk.