eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Elektromos autót töltenek fel egy OMV töltőállomáson a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron 2017. január 25-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Az olcsóbb modellekre ad több támogatást az állam

Az elektromos autók arányát 2030-ra 13 százalékra szeretné növelni a kormány. Ennek érdekében már tavasszal átalakítják a támogatási rendszert - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes.

Azt gondoljuk, hogy a zöld autózás, az elektromobilitás nem jó, hogy csak úri huncutságként jelenik meg, ezért itt van az ideje annak, hogy a támogatási rendszert is átalakítsuk, és az olcsóbb járművekhez több támogatást adjunk, a drágábbakhoz pedig vagy kevesebbet, vagy adott esetben semennyit sem - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes. Szavai szerint a kormány azt szeretné, hogy minél több magyar ember, magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás számára reális opció legyen az e-mobilitás, és elektromossággal működő gépjárművet vásárol mindennapi használatra.

Az új támogatási rendszert még a tavasszal el fogjuk indítani annak érdekében, hogy mielőbb eljusson a támogatás az érdeklődőkhöz - jelentette be Schanda Tamás. Hozzátette, hogy erősen gondolkodik a kabinet a szabályok módosításán is.

Az elmúlt időszakban folyamatos érdeklődést tapasztaltak az elektromos autók vásárlásához nyújtott támogatások iránt.

A cél az, hogy az új járművásárlásoknál az első ütemben hat százalékra, aztán majd 2030-ra 13 százalékra nőjön az elektromos autók aránya.

"Ez jelentős bővülés lenne, hiszen jelenleg nagyjából 14 ezer zöld rendszámos autó közlekedik az utakon" - mondta az államtitkár. Ebben ráadásul nem csak a tisztán elektromos hajtású autók, hanem mindenfajta hibridek, plug-in hibrid autók is szerepelnek.

Az a cél, hogy a 13 százalékos arány elérését támogatni tudják, és ehhez két dologra legalább szükség van az államtitkár szerint. "Egyrészt arra, hogy a támogatási rendszert valóban úgy alakítsuk át, hogy az olcsóbb autókat jelentősen több összeggel támogatjuk, hogy ott valóban versenyképes választás legyen, hogy valaki benzinest, dízelest, vagy elektromosat vásárol. Másrészt pedig a töltőinfrastruktúrát is tovább kell még fejleszteni" - tette hozzá az államtitkár.

Idén elindul a kisvállalati megújuló energiatermelés támogatása is

A magyar energiastratégiának nagyon fontos szempontja az energiafüggetlenség megerősítése, az, hogy képesek legyünk minél több energia előállítására itthon - jelentette ki Schanda Tamás. Szerinte az energiafüggetlenség, az energiabiztonság az országosan is kifejezetten fontos, de értelmezhető egyébként cégekre, településekre, vagy akár lakossági fogyasztókra is. Azaz, hogy ott állítsuk elő az energiát, ahol aztán később felhasználják - tette hozzá az államtitkár.

Ezért tartja kulcsfontosságúnak a kormány a magyar kis- és középvállalkozások támogatását, hogy képesek legyenek a saját energia-felhasználásuknak megfelelő, vagy azt részben fedező megújuló energiatermelésre. Ezzel biztonságosabbá és függetlenebbé válik a vállalkozások energiaellátása, másrészt pedig már közép- és hosszú távon is jelentős versenyképességi előnyt is jelent ezeknek a cégeknek, hiszen sokkal olcsóbban, hatékonyabban tudják előállítani a működésükhöz szükséges energiát - hangsúlyozta az államtitkár.

2020 első félévében meg fogjuk hirdetni ezt a 32 milliárd forintos pályázati támogatási programot, mivel ez szükséges ahhoz, hogy még az idén gyorsan döntést is lehessen hozni

- jelentette be Schanda Tamás. Mivel tapasztalataik szerint az ilyen programokra általában komoly igény jelentkezik, ezért már most gyors benyújtásra biztatta az érdeklődőket. A megvalósítás a cégekre lesz bízva, szerinte ezek a beruházások nem igényelnek túl sok időt, és reményei szerint túlnyomó többségük már 2020-ban el is fog készülni.

Alapvetően ez egy röviden és gyorsan megvalósítható technológiafejlesztő beruházás, és az a célunk, hogy minél hamarabb odaadjuk ezeket a forrásokat a kis-és középvállalkozásoknak - jelentette ki Schanda Tamás.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium által bemutatott Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv nyolc pontban foglalja össze, miként érhető el, hogy Magyarország 2050-ig klímasemleges legyen. A tervek megvalósítása várhatóan ötvenezer milliárd forintba kerül. Schanda Tamás szerint reális és megvalósítható tervekről van szó, a megvalósításhoz azonban a kormány szerint az Európai Uniótól jelentős hozzájárulás szükséges.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×