A korrupcióérzékelési indexet 25 éve készíti el a Transparency International berlini titkársága, a szervezet központjában kutatók vizsgálják a közszektor korrupciójának érzékelését 12 intézet 13 alindexe alapján. Így jön ki a "tizennegyedik index".
"Ez a mutató olyan véleményeket tartalmaz, amelyeket üzletemberek és a témával foglalkozó szakemberek fogalmaznak meg" - ecsetelte az InfoRádiónak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője.
Magyarország az idei indexben a 70. helyet érte el 44 ponttal, ez két ponttal rosszabb, mint egy évvel korábban, a globális listán viszont hat helyet rontott Magyarország a 180 vizsgált ország rangsorában.
"Világviszonylatban ez közepes korrupciós környezetet jelent, de ha az EU-ban a magyar teljesítmény igencsak gyenge,
egyetlenegy ország van, amelynek a teljesítményét a megkérdezett szakértők és üzletemberek rosszabbra értékelték. Ez Bulgária" - mondta Martin József Péter.
A TI jelentést is készített a hazai korrupció természetéről, helyzetéről. Ezek legfontosabb megállapításai, hogy a világon nem egyedülálló, de az EU-ban egyedülállóan központosított, korrupciós rendszer épült ki Magyarországon, vagyis a kormányzat a szervezet szerint nem egy esetben "közpénzszivattyúkat hoz létre".
"Ennek a legevidensebb megnyilvánulási formája a közbeszerzések rendszere: azt mutattuk ki, hogy azok egyre koncentráltabbak Magyarországon, tehát
kormányközeli szereplők egyre nagyobb részét hasítják ki a közbeszerzéseknek.
A másik az egyajánlatos közbeszerzések aránya. Az EU-s támogatásoknál pedig a rendszerbe kódolva van a túlárazottság, a hazai ellenőrzés pedig nem elég hatékony, sok szabálytalanság felett szemet hunynak az illetékesek" - részletezte Martin József Péter.