Infostart.hu
eur:
388.24
usd:
336.19
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 2-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Gyöngyöspatai iskolaügy: itt a kormány megoldási javaslata

A kormány természetben szeretné kompenzálni a gyöngyöspatai gyerekeket.

A kormány elismeri, hogy a szegregáltan oktatott gyöngyöspatai gyerekeknek jár a kártérítés, de az emberek igazságérzetét és a több mint hatvan érintett sorsának jobbra fordulását is az szolgálja, ha ezt nem készpénzben, hanem más formában, oktatásként, képzésként kapják meg - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence kiemelte: a tankerület és az önkormányzat a perben többször is javaslatot tett a természetbeni kárpótlásra, de sem az első-, sem a másodfokú ítélet nem foglalkozott ezzel.

Felidézte, a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete százmillió forint megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot. Az alperesek a Kúriához fordultak, kérve az ítélet felfüggesztését, ám ezt a bíróság nem tette meg, a kártérítés kifizetésének határideje így január 17. maradt.

A gyerekek érdekét az szolgálja, ha nyelvi, informatikai képzésben, szakképzésben részesülnek, ha segítséget kapnak beilleszkedési nehézségeik leküzdéséhez és a trauma feldolgozásához - mondta.

Hozzátette, olyan segítséget szeretnének nyújtani, amellyel kompenzálni lehet a korábban elszenvedett hátrányokat és amivel a fiatalok használható tudáshoz jutnának.

Oktatási ellentételezést kapnának, nem pénzt, amit vagy erre fordítanak, vagy nem - magyarázta.

Az államtitkár közölte: az emberek igazságérzetét is az szolgálná, ha az elmaradt képzést képzéssel kompenzálnák, ráadásul a pénz "nem alkalmas a társadalmi helyzet kezelésére, csak a feszültség szítására".

Hozzátette: a Soros György által támogatott alapítvány - amely a felpereseket képviselte - "nem teljesen véletlenül" nem foglalkozott a képzéssel és terelte pénzügyi síkra az ügyet. Úgy véli, az alapítvány szándékosan politikai tőkét akart kovácsolni az ügyből, hogy a szegregációra hivatkozva lejárassa Magyarországot a nemzetközi színtéren.

Rétvári Bence megjegyezte: az alapítvány tevékenysége csak arra alkalmas, hogy nehezebbé tegye romák és nem romák együttélését, és akadályozza a békés egymás mellett élést.

A politikus szerint "különösen kétszínű" a 2004 és 2010 közötti kormányokban szerepet betöltők megszólalása az ügyben, ugyanis amikor kormányon voltak, nem tettek semmit a jogsértő helyzet felszámolásáért, most pedig, amikor a kormányzat oktatással és képzéssel szeretne segíteni, hangosan kritizálják ezt.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×